„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
felében, hogy visszatérően napirenden volt egy olyan hivatali szerv létrehozása, amely koordinálná a szakmapolitikák cigányokat érintő munkáját. Az 1951 és 1953 közötti években a megyei cigánypolitikában a rendcsináló, hatósági szemlélet érvényesült, 1954-től kapott nagyobb hangsúlyt a tervezés és a hétköznapi realitások differenciáltabb megközelítése. Egyidejűleg azzal, hogy a cigányügy országos és helyi intézésében is az egészségügy felé tolódtak a hangsúlyok. Szabolcsban ekkortól lett meghatározó a Megyei Tanács VB Egészségügyi Osztály Szociálpolitikai Csoportja és annak vezetője a cigányügyben. Az országos és a helyi cigánypolitikában 1957-től a foglalkoztatás vált preferált kérdéssé, ezzel együtt a Megyei Tanácson a Munkaügyi Osztály dominanciája érvényesült. Az 1950-es évek második felében pedig az Egészség- ügyi, valamint a Munkaügyi Osztály rivalizálása kísérte a különböző rendezési kísérleteket, ami 1961-ben változott meg számottevően, amikor a párthatározat nyomán a Megyei Tanácsoknál a Művelődési Osztályok kaptak nagyobb szerepet a cigányügy intézésében. A jelen forráskiadvány a Megyei Tanács törekvéseihez kapcsolódóan a közigazgatásban keletkezett, legfontosabb cigányokra vonatkozó történeti dokumentumokat tartalmazza, kiegészülve a korabeli sajtóval. A Megyei Tanács VB jegyzőkönyvei,13 a járási és községijelentések képezik a kötet gerincét. A válogatás alapja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztályának Szociálpolitikai Csoportja iratai. Korszakunkban Szabolcs-Szatmár megyében öt felmérés készült a cigány népességről. Ezek közül a Munkaügyi Minisztérium által kért adatszolgáltatás született kormányzati szándékból,14 a többi helyi kezdeményezés volt. A felmérések anyaga sajnálatos módon nem teljes. Az 1951-ben elrendelt felmérésből csak az összesítő megyei táblázat (1. sz. táblázat) áll rendelkezésre, a községi és járási jelentések nem. Az 1955. évi felmérés szöveges jelentései bőségesek, táblázatokat ennek során nem szerkesztettek. A községek ekkori jelentéseinél jelent fájó hiányt, hogy csak egy járásból maradtak meg. Az 1957. októberben elrendelt15 megyei felmérés mind közül a legértékesebb. A családi lapok (és a hozzájuk tartozó községsoros adatok) és a községi jelentések teljes feldolgozása külön kismonográfiában történhetne meg. Közlésüktől terjedelmi okból tekintettem el. A járási jelentésekből csak a csengeri található az iratok között (a többi járást hasztalan kerestük több fondban is). A táblázatos adatokból a megyei összegző adatok találhatók meg a kötetben (3. sz. táblázat). A telepleírások adatairól táblázatot állítottam össze (6. sz. táblázat). A családi felméréssel párhuzamosan a megye négy településének (Porcsalma, Nagyhalász, Mátészalka és Rakamaz) cigányságáról külön készített jelentések és esettanulmányok helyet kaptak a kiadványban.16 Az 1957. évi családi felmérés során jelentős fotódokumentáció készült, Hammel József, a Keletmagyarország fotóriportere jóvoltából. Az ő felvételeiből állították össze az Ajándék Album című fotógyűjteményt, amelynek egy-egy példányát megkapták az 1957. december 16-án minisztériumi résztvevőkkel tartott, országos figyelmet kiváltott megyei VB-ülés17 résztvevői. Az említett albumnak két fennmaradt példányáról szerez13 A korabeli VB határozatok áttekintését adja Gaál 2007. 101-163. 14 L. a kötetben a 27. sz. alatt! 15 L. a kötetben 29. sz.! 16 L. 32. és 33. sz.! 17 L. 40. sz.! 14
