„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
munkával helyhez lehetne kötni őket. Ez adna lehetőséget a háziiparban foglalkoztatandó 434 fő egy részének a foglalkoztatására. A Végrehajtó Bizottság a határozatának 3./ pontjában foglalkozik a cigányság oktatási és kulturális szükségletével és annak kielégítési módjával. Megállapítja, hogy Porcsalma, Aranyosapáti községekben és Nyíregyháza Benkő bokorban az iskolába nem járó cigány tankötelesek részére külön osztályt kell szervezni. Egyesek a Végrehajtó Bizottság e határozatát fajmegkülönböztetésnek vélték s nem helyeselték. A gyakorlat azonban mást mutat. A VB. határozat igenis helyes volt. Az 1957/58-s tanévben a határozat végrehajtását biztosítani nem lehetett, Az 1958/59-s tanévben annál nagyobb mérvben lett az végrehajtva. Cigányosztály lett szervezve Aranyosapáti, Nyíregyháza Benkő-bokor és Ságvári telep, Győrtelek, Tiszadob, Ibrány, Kis- várda, Nagyhalász, Kótaj, Mátészalka, Tiszavasvári, Kántorjánosi és Tisztaberek községekben és tovább működött a nyírbátori cigányosztály. így 14 helyen 359 tanulót írtak be. A beírt 359 tanulóból 197 végezte el az I. Osztályt. Azok a tanulók, akik az I-ső osztályt sikeresen elvégezték, a többi gyermekekkel közösen tanulnak tovább. A határozat megjelenése előtt ilyen külön cigány osztály csak Nyírbátor községben működött 28 fővel. Adatgyűjtésünk során megállapítást nyert, hogy 1946-1953 évi születésű iskolaköteles gyermekek száma 4725. Ebből az iskolaköteles gyermekekből 2116 cigány-tanuló az I.ső osztályon nem jutott túl, tehát a cigánytankötelesek kb 44 %-a nem jár iskolába. Ebből a 44 %-ból sikerült az 1958/59 tanévben 359 főt beíratni, ami az iskolát nem látogatók kb. 17 %-át teszi ki. Az I.ső osztályt sikeresen elvégzett 197 tanuló az iskolába nem járó tanulókhoz viszonyítva kb. 9 %-ék. Az 1956/57 évi beiratkozásra és iskolába járásra vonatkozólag adat nem áll rendelkezésünkre. A 14 községben életre hívott cigányosztály úttörő munka. Egyrészt a cigánygyermekek hozzászoknak ahhoz a gondolathoz, hogy nekik is tanulni kell, másrészt a többi gyermekek is meg szokták jelenlétüket és nem idegenítik el magatartásukkal a cigánygyermekeket. A Megyei Művelődési Osztály Nyírbátor községben a Kerényi Istvánná Osztályában tapasztalatcsere céljából egy napra összehívta a megye cigányosztályainak nevelőit. Kerényi Istvánná a helyszínen gyakorlatilag mutatta be tanítási módszerét. Az iskolába járás bitosítása érdekében támogatásban részesültek az iskolába járó cigány- gyermekek. A Nyíregyházán Benkő-bokor és Ságvári telepen működő cigányosztály tanulói napi egyszeri étkezésben részesültek. A többi cigányosztályok tanulói között 273 pár cipő és 167 új mackó lett a szociális segélyből vásárolva és kiosztva. A győrteleki szociális otthon foglalkoztatója a más intézmények által átadott kiselejtezett ruhaneműeket és cipőket kijavította és úgy adta át a győrteleki és a mátészalkai cigányosztály tanulóinak. A Vöröskereszt megyei Szervezete 900 Forintot és mintegy 30 drb. mackót osztott ki a cigánytanulók részére. A Végrehajtó Bizottság utasította a Művelődési Osztályt, hogy a gyógypedagógiai nevelésre szoruló cigánygyermekeket írja össze és a gyógypedagógiai Intézetbe való felvételét fokozatosan biztosítsa. A gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekek száma, mintegy 502 főre tehető. A Művelődési Osztály a gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekeket számba vette, de helyszűke miatt azok elhelyezése csak fokozatosan tör335
