„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
revehető. Eredményeket értünk el az egészségügyi kérdések területén is. Ma 14 drb. jó ivóvizet szolgáltató kúttal rendelkeznek és az főleg a telepen lakókra vonatkozóan döntő. Akik a község lakossága közé betelepülve élnek, azok részére már nem jelent különösebb problémát a jó ivóvízzel való ellátás. A 14 jó ivóvízű kút mellett azonban még további kutak volnának szükségesek, mert pl. van 4 olyan ivóvíz kutunk amelynek vize egyáltalán nem használható az orvosi vélemény alapján. Javulás tapasztalható a WC-k építése és biztosítása terén is. Jelenleg a telepeken 66 WC. van építve. Azonban ennek egy kis része nem felel meg a követelményeknek, /latrina szerű/ A cigányság helyzetén házhelyek juttatásával, bizonyos határokig kölcsönök folyósításával, munkába állításokkal, egészségügyi helyzetük megjavítása érdekében a községek hozzájárulásával nagy mértékben lehetne segíteni. Az utóbbi években az iskolai oktatás területén is van bizonyos javulás. Több cigány gyerek iskolai tanulmányának megfelelően tesz eleget. Azonban van még hiba e téren, hogy a mulasztókkal, vagy azok szüleivel szemben nem lehet megfelelően eljárni. A szabálysértési eljárás, valamint a mulasztó cigánygyerekek szüleivel való foglalkozás sem kielégítő minden esetben. Ezek egyrésze le is morzsolódik az iskolából. Tapasztalható, hogy a különböző vállalatok és szervezetek vezetői a cigányok munkába állításánál tartózkodó magatartást tanúsítanak - félnek tőlük. Véleményünk az, hogy a különböző helyeken munkába álló cigányok nevelésével a munkaadó szerv vezetői is tudnának foglalkozni. Fokozatosan számoljuk fel a régi rendszerből eredő előítéleteket a cigányokkal szemben. A járásunk területén lakó cigányok egy része már megtalálta a munka helyes irányát a termelőszövetkezetekben. Azok a cigány családok, akik a járás termelőszövetkezeteiben dolgoznak általában elég jól megtalálják helyüket, és szorgalmasan dolgoznak is. Ezért helyes volna, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésével egyidőben volna szó a falun lakó és a mezőgazdasági munkákhoz értő cigányok helyzetéről is. A Járási Tanács Végrehajtóbizottsága a Megyei Végrehajtóbizottság és saját határozata alapján továbbra is a lehetőségekhez mérten kíván foglalkozni a cigányság helyzetének megjavításával. Ezért a Járási Végrehajtóbizottság saját feladatának tekinti azt, és ennek megfelelően szabja meg a szakosztályok és a községi végrehajtóbizottságok feladatát. Baktalórántháza, 1959. július 1. Kosa Sándor vb.elnök h. 316
