„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
ben. Hogy az iskolát be tudják indítani, ezért kb. 1 hónapja póthitelt kért a községi tanács, mely költségvetésben szerepel az iskola felszerelése, két nevelői díj, valamint egyszeri étkezés /ebéd/ és valami kis ruhaneműt szeretnének biztosítani a cigánygyerekeknek. A községi tanács v.b. Elnöke kéri a Megyei Tanács Végrahajtóbizottságát, hogy legyen segítségükre abban, hogy az iskolát minél hamarabb be tudják indítani. Nyíregyháza, 1957. évi november hó 16. /Bálint Balázs / előadó 32.8. 1957. november 17. Nyíregyháza. A Megyei Tanács Munkaügyi Osztály vezetőjének összegző jelentése a nagyhalászi, porcsalmai és mátészalkai tapasztalatok alapján. Szabolcs-Szatmár megye tanácsának végrehajtóbizottsága (X. Munkaügyi osztálya) Feljegyzés a cigánykérdéssel kapcsolatban. Osztályunk a megyei cigánykérdést elsősorban a munkabíró cigányok kereseti viszonyai, munkábavonása és munkára való nevelése szempontjából vizsgálta. Tekintettel arra, hogy ezen a téren már sok évi tapasztalattal rendelkezünk a most felmért nagyhalászi, porcsalmai és mátészalkai tapasztalatokat az egész megyére vonatkoztatva értékeljük. Tényként lehet megállapítani, hogy a falvakban u.n. cigánytelepeken lakó munkabíró férfiak munkábaállítása a legkönnyebb tavasztól őszig. Ezzel szemben a hideg idő beálltával - kb. október hó 15-től, a rendes munkaviszonyban álló cigányok is mindenképpen megszakítják munkaviszonyukat és visszatérnek állandó lakóhelyükre. A hideg beálltával csak végszükség szorítja rá őket arra, hogy itt ott alkalmi munkát vállaljanak.A megvizsgált községekben lakó cigányság munkabíró férfiai nagyrészt munkakönyvüket hátrahagyva jelenleg is már otthonában van. Érdekes tényként megemlíteni, hogy tavasszal a munkakönyvmásodlatot kérők mintegy 60 Más a helyzet a falu lakosai közzé beköltözött cigányokkal. Ezek már rendszeres munkahelyre törekszenek, azonban a munkahelyet ha arra csak egy mód van igyekeznek a faluba vagy annak közvetlen környékén megtalálni.Nagyhalászban például a faluban lakó u.n. „úri cigányok” férfi tagjai mintegy 35-en dolgoznak a kendergyárban. Ugyancsak közülük kerül ki a vendéglátó ipar zenekara is. Ezeknek a családoknak már igényesebb lakásuk - többnek villanya rádiója van.- Ezek a cigánynyelvet már nem beszélik. A falu másik telepén az u.n. „oláh cigányok” igen rossz körülmények között élnek. A nyári időszakban 10-20-an közülük eljárnak Tiszapalkonyára, Kazincbarczikára dolgozni. A kereseti viszonyaik azonban olyanok, hogy nem találják meg a számításukat. Egy munkabíró cigány havi keresete általában 6-700 Ft. ezeken a munkahelyeken. Ezt az alacsony keresetet azzal lehet magyarázni, hogy a cigányok nem szeretnek teljesít161
