„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
gány gyermekek jelentős száma nem hagyta félbe az iskolai tanulmányukat, hanem azt folytatják. A munkabíró cigányok munkavállalása is kielégítően javul. A fent felsorolt javulás azonban nem mutatott olyan emelkedést mint amilyent jogosan vártunk. Szükséges, hogy a már megkezdett mukának újabb lendületet adjunk. Meggyorsítsuk életkörülményeiknek a javulását. Célunk eléréséhez vezető utat, csak úgy tudjuk megtalálni, hogyha életkörülményeiket az eddiginél még behatóbban megismerjük. Ez csak úgy lehetséges hogyha megfelelő adatokat tudunk ehhez gyűjteni. A szükséges adatok begyűjtéséhez kérdőívet szerkesztettem „Családi lap” elnevezéssel. A „Családi lap”-ot a cigány családokról lakásról - lakásra járva kell kitölteni. Ügyelni kell arra, hogy ez az adatgyűjtés ne a leghivatalosabb tónusban folyjék le, hanem elbeszélgetés formájában. Az adatgyűjtést végző igyekezzék a család életkörülményeit, gondolkodásmódját teljes mértékben megismerni. Teljesen mellőzni kell olyan eljárást, hogy a cigány család fejét hivatalos helyiségbe rendeljék be, vagy a cigánytelepen egy helyiséget erre a célra kijelöljenek, és ott végezzék el az összesekre az adatgyűjtést. Minden egyes cigánycsaládot lakásában meg kell látogatni és ott keli az adatgyűjtést elvégezni. A „Családi lap” kérdőpontjai között van olyan is amelynek a megválaszolásához nem kell, de nem is szabad az érdekelt felet megkérdezni. Vannak ugyanis azok között olyan kérdőpontok, amelyekből arra következtetnek, segélyben, ruhaellátásban, vagy éppen élelem kiosztásban fognak részesülni. Az ilyen és hasonló következetések levonása után a cigányok csak feleslegesen zaklatnák a hatóságokat. Egyes kérdőpont esetleg a cigányok önérzetét sértené. Ilyen kérdőpont pl. „Ruházati viszonyaik. Étkezésükhöz milyen élelmiszert használnak túlnyomó részben stb.” A „Családi lap” egyes kérdőpontjaira a választ egyenesen a kérdőívet kitöltő egyénnek kell a választ megadni. Ilyen pl. „Lakás rövid leírása stb. vagy A lakásban van e bútor és milyen.” Az ilyen kérdőpontokra az adatgyűjtést végző csak úgy tud választ adni, ha látta a családot. Ennek következtében tehát a családot feltétlenül meg kell néznie. Lesznek a cigányok között olyan egyének is akik már rendes polgári foglalkozást folytatnak. A telepet elhagyták és nagyrészt már asszimilálódtak s a többi cigánycsaládokkal egyforma elbírálás sértené őket. Az ilyenekről „Családi lapot” nem kell kiállítani, hanem a község az összes családi lapok beterjesztésekor ezeknek a neveit, családtagjainak személyi adatait külön lapon közölje. Minden járás területén egy-egy községnek az adatait fel kell dolgozni 1957 november hó 10-ig.97 Járása területén az adagyűjtést a megadott határidőre ,..98 községben kell elvégezni. Az adatgyűjtés elvégzéséhez adjon segítséget az Elnök elvtárs a tanács dolgozói közül. Az adatgyűjtés a járás minden osztályát, csoportját érinti. Tehát már előre jelzem, hogy az adatgyűjtést nem csak a járási t.v.b. egészségügyi csoport feladatául kell meghatározni, hanem más osztályok dolgozóit be kell vonni. Ezenkívül a köségi tanács v.b. alkalmazottait, zöldkeresztes védőnőket, egészségőröket, s esetleg pedagógusokat. 97 A felméréshez tartozó formanyomtatványok között található keltezés és aláírás nélküli lista szerint a járási apparátusok a következő községekben végezték volna a környezettanulmányt: Ofehértó, Tisztaberek, Szat- márcseke, Tiszabezdéd, Ököritófulpös (helyette utólag Kántorjánosi), Nagykálló, Piricse, Gáva, Tiszavasvári, Jánd. A határidőt a november 7-én kiadott újabb rendeletben módosították. L. 30. és 31. sz. ! 98 Kipontozás az eredeti iratban. Megfogalmazásakor még nem döntötték el, hogy melyek lesznek a külön kiválasztott községek. 145
