„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Tiszalöki Járási Tanács VB. Munkaerőgazdálkodási Csoportja. 9487-2/1957. Tárgy: Cigánykérdéssel kapcsolatos felmérés jelentése. Hív. sz: 75/2. Megyei Tanács VB. XII. Munkaerőgazdálkodási Osztály Nyíregyháza. Jelentésemben a cigánykérdéssel kapcsolatos felmérés adatait az alábbiakban teszem meg. a. / A járás területén élő cigányság száma 1022 fő, a járás lakosságához viszonyítva 3 %-nak felel meg. b. / A cigányság szaporodása 3 évre visszamenőleg erős szaporodást mutat, a cigányság létszámához képest 9-10 %-os természetes szaporodás mutatkozik. c. / A járás területén élő cigányok 90 %-a cigánynak vallja magát, és 80 %-a az, akik cigányul is beszélnek. d. / A politikai életben részt nem vesznek. Járási szinten 5 fő a párttag. Tanácsokban, tömegszervezetekben részt nem vesznek, olyan nincs közülük, aki funkciót viselne. e. / A bűnözésben való részvételük száma %-osan értékelve 1955. évben 10,4 %, 1956. évben 10,4 %, 1957. év július 31-ig 10,9 %, tehát a fennt megállapított tények mutatják, hogy a cigányok részvétele a bűnözésben emelkedést mutat. f ./ A cigányság gazdasági helyzete a lakosság többi rétegéhez viszonyítva számításba sem jöhet, mert gazdaságilag null-ponton állnak. g. / A cigányság foglalkoztatási aránya a következőképpen mérhető fel. 80 %-uk idényjellegű, vályogvetéssel és tapasztalattal foglalkozik, téli időszakban foglalkozás nélkül vannak, amikor is kéregetéssel és különböző lopásokból élnek. A járás területén 3 család tsz-tag 18-19 %-a a cigányságnak idényjellegű, mezőgazdasági bérmunkában dolgozik, vagy rövid ideig még különböző építőipari vállalatoknál dolgoznak. h. / A járás területén speciális cigányszakma nincs, kezdeményezés még idáig nem volt, cigány ktsz. megszervezésére, ellenben olyan cigányok vannak, akik gyékényből, kosárfonással, vagy egyéb készült háztartási cikket készítenek, vagy a cigányok által felkapott házaló edény-foldozásokat végeznek. i. / A cigányság közül félszázalékra tehető az, aki rövid átképzés folytán az építőiparban szakképzettséget szerzett. Értelmiségi nincs közülük a járás területén, földdel nem rendelkeznek, esetleg a tanács által biztosított 2-300 öl-es házhely, amelynek a megművelése nagyon elhanyagolt, paraszti munkát önállóan nem folytatnak. 27.9. 1957. augusztus 9. Tiszalök. A tiszalöki járás jelentése. 131
