„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

munkával nem foglalkoznak, hanem csak a lopás csalásból él. Többet van lecsukva mint szabadon. Négy olyan cigány van aki 40 éves és már 10-17 évet ült börtönben.

8. / A város területén 57 fő foglalkozik zenéléssel iparszerüen, ezek mindegyike benne van a zenész szakszervezetbe. 2 főnek van köszörűs iparengedélye, akik járják a környező községeket a város területét kés, olló élezést vállalnak, /vándorköszörűs/

Vajda bokorban van 4 család akik teknőket vájnak és adják el, ebből tartják el magukat. Ugyan itt 4 család iparengedély nélkül kőműves munkákat végez. Egész szakértelemmel csinálják az építkezéseket.

9. / A város területén 8-10 személy jár el rendszeresen ipari munkára. A tanyabokrokban élők közül többnek van 1-4 hold juttatott földje. Felsősimái tanácskirendeltetés területén 6 családnak van 2-3 kh földje, akik azon gazdálkodnak és abból tartják el magukat. Manda bokorból 2 fő már egy év óta jár el gyárba dolgozni és szívesen megy vissza a gyárba. A tanyavilágban nem egy gazda megengedte, hogy a földje végén építsenek a cigányok putrit, mert így biztosította a mezei lopásoktól a termését.

A tanyavilágban kb. 30 család van összesen akik paraszti munkát végeznek.

10. / Az egészségügy terén az orvosok rendszeresen látogatják a cigánytelepeket, lakásokat és ahol szükséges a fertőtlenítés, tetvetlenítés azonnal végrehajtják. A cigányság ha beteg talál lenni, a gyógyszert ingyen kapják meg, így tehát ezen a téren a gondoskodás meg van.

Szociálpolitikai részen is rendszeresen vannak a telepek látogatva. A mostani vöröskeresztes adományokból az adomány kb 20 %-a a cigányság között lett elosztva. Kaptak egyébként szeretet csomagot is. Hiba azonban az, hogy a ruhaneműeket inkább eladják mint magukra veszik.

11. / Az analfabétizmus a cigányság között elég nagy számú. A városban lakók között de a tanyavilágban is az öregek úgyszólván 100 %-ban analfabéták, míg a fiatalság között kb. 60 %-os az analfabétizmus. Hiába kötelezik még bírsággal is, hogy iskolába járassák a gyerekeket, be is iratkoznak de nem egy van olyan akik 2x3 járják az első és második osztályt, mert annyit hiányzik, hogy nem tudják levizsgáztatni őket.

12. / A város területén jelenleg van 3 család vándorcigány a morgó temetőnél vannak letáborozva. Ezek lókupecek és egy két hétig vannak itt és tovább mennek.

13. / A lakásviszonyokról már fentebb írtam.

14. / A Városi Tanács vb. rendszeresen foglalkozik a cigányság elhelyezésével, azonban hathatós intézkedést nem tud tenni, mert a cigányságot egy munkához nem tudja odakötni. Tervbe volt véve hogy a Tüzépen egy vályogvető részleget felállítanak, csak nincs rá profil, és kimutatja a Tüzép, hogy sokkal többe kerülne egy vályog mint hogy azt érdemes lenne velük iparszerüen készíttetni.

Nyíregyháza, 1957 augusztus hó 9.-én.

Jávor Kornél vez. ea.

129