„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

hogy adnak házhelyet, mert azok rendes házat úgy sem tudnak építeni. A cigánykérdés megoldásánál elsősorban a felsőbb szervek segítsége szükséges olyan vonatkozásban, hogy az Állami gazdaságok is rendszeres munkára vegyék fel, ne csak idénymunkára. Helyes kezdeményezés Kemecse községben az, hogy a cigányokat összehívják és a rendeleteket, törvényeket megmagyarázzák nekik, de beszélnek a cigányokkal a gyerekek iskoláztatásáról, egészségügyi kérdésekről stb. Nyírbogdányi vb. helyesen a házhelyeket nem egy zárt telepen (cigánytelepen), hanem a magyarok lakásai között lévő üres telkek között adja ki. Nagycserkesz községben a vb. rendszeresen foglalkozik a cigánykérdéssel és már ennek meg is van az eredménye, mert több cigány el is jár rendszeres munkára. Most fog részükre egy külön településen házhelyet kimérni, hogy azok építkezhessenek. Az építkezőket arra fogják kötelezni, hogy szoba-konyhás házakat épitsenek.

A járási vb. terve az, hogy a községi vb.-kát kötelezi, hogy házhelyeket adjanak a cigányságnak. Továbbmenőlegesen egészségügyi előadásokat szerveznek az eü. csoportokon keresztül. A községeken keresztül igyekeznek elérni, hogy a toborzáson keresztül elmenjenek dolgozni.

Nyíregyháza, 1957. augusztus hó 9.-én

Décsei Ferencné vez. ea.

27.6.

1957. augusztus 9. Nagykálló.

A nagykállói járás jelentése.

Nagykállói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága.

Munkaerőgazdálkodási csoportja.10.0015/2/1957.

Előadó: Vida S/BM.

Hív. sz: 75/2.

Tárgy: Cigánykérdéssel kapcsolatos felmérés.

Megyei Tanács VB.

XII. Munkaerőgazdálkodási Osztálya.

Nyíregyháza.

A Megyei Tanács VB. fenti számú átiratára jelentésemet az alábbiakban teszem meg:

a. / Járásunk területén a cigánycsaládok száma: 120, 910 fővel. A járás lakosságához viszonyítva elenyésző számmal rendelkeznek.

b. / Visszamenőleg az elmúlt évet értékelve számuk növekvő irányzatot mutat. Pl: az 1955. évben és 1956. évben a cigánycsaládok száma 194 volt, 816 fővel.

c. / A járás területén két részre oszthatjuk a cigányságot. Egyik részük az úgynevezett „sátoros” cigányok, akik főleg földkunyhókban, sátrakban laknak és cigányul beszélnek, kivéve a hivatalos ügyeket melyekben csak magyarul beszélnek. Ezek külön úgynevezett cigánytelepeken laknak. Másik részük a község lakossága között él, ezek főleg magyarul beszélnek, és nem vallják magukat cigánynak.

126