„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

Ibrány községben a cigányok cigánynak vallják magukat, de csak az oláh cigányok tud­nak cigányul, míg a többi csak magyarul. Paszab községben csak a sátoros cigányok beszélnek cigányul, míg a többi csak magyarul. Tiszatelek községben a cigányok álta­lában tudnak cigányul, de csak akkor beszélnek cigányul, ha idegen van köztük, vagy a közeibe. 4. / A cigányság minden politikai és társadalmi élettől távol tartják magukat egy párat ki­véve. így: MSZMP tag 13 fő (Balsa 5, Gáva 4, Beszterec 2, és Tiszabercel és Újfehértó 1-1 fő), Kisz tag: 2 (Gáva és Ibrány), tanácstag: 5 (Balsa, Búj, Gáva, Kék és Kótaj), tsz tag: 2, zenész szakszervezetnek 2 család a tagja Ibrány községben A társadalmi életük abban áll, hogy elmennek a gyűlésre, de más tevékenységet nem fejtenek ki. 5. / A bűnözésben az utóbbi időben a korábbi évekhez viszonyítva emelkedő. Általában sok a kihágás amit elkövetnek, de télen sok a falopás is. Beszterec községben a bűntet­tek 25%-át cigány követi el. Vannak olyan községek, mint Nyírtura, Oros, Vasmegyer, Búj, ahol évek óta lopást a cigányok nem követtek el. Demecser községben az utóbbi 5 évben a cigányok 2 bűncselekményt csináltak. Gáva községben alig követnek el bűncse­lekményt, inkább ha isznak, verekednek. így az utóbbi időben 12 ilyen verekedés volt. 6. / Általában a gazdasági helyzetük alacsony a lakosság többi részéhez viszonyítva. Kb. 15-20%-a akik rendesebb lakóházakban laknak, míg a többi nagyobb része vert vályog­falú viskóban laknak 1-1 szobában 8-10-en. Általában a cigányság nem keresi a mun­kaalkalmat és ez az oka annak, hogy gyenge a gazdasági helyzetük. Vannak azonban olyan községek, mint pl: Búj, Demecser, Paszab, Sényő, ahol 80%-ban megközelítőleg hasonló a község lakosságával a gazdasági helyzetük, itt azonban igyekeznek dolgozni a cigányok. Általában a cigányságnak 30%-a rendszeres munkából él és ezek sorsa jobb, míg a 70% cigányság gazdasági helyzete rossz. 7. / A cigányság munkaképes részének kb. 5-8%-a dolgozik állandóan iparban (építő­ipar, Állami Gazdaság ) kb. 60-70% nyáron sármunkával (vályogvetéssel) foglalkozik, 20%-a nyári idénymunkával (aratás, cséplés) és 2-3%-a háziiparszerűséggel foglalko­zik (bádogos, drótos, fazekas, vályúkészítő, köszörűs), például: Oroson teknővájást 2-3 fő, Paszabon 9-en járnak bányába dolgozni, tiszaberceli cigányság 40%-a (30 fő) a bál- ványosi ÁG-nál dolgozik idénymunkánál, Újfehértó községben 4 tsz-ben, 1 fő a helyi Ktsz-ban dolgozik. A járás községeiben a cigányok között 3-7 fő zenéléssel foglalkozik, de amellett alkalmi munkát is vállalnak. 8. / A járás területén a cigányság közül általános a vályogvetés, mint mesterség és ál­talában a kosárfonás, seprűkötés és művirág-készítés pl: Paszab (kosárfonás), Sényő (kosárfonás-gyékénykötés), Tímár (teknőkészítés), Tiszabercel (kosárfonás), Demecser- ben van 8 vándorfoltozó iparos, 4 seprűkötő, Ibrány (üstfoltozás 10 fő, kosárfonás-gyé- kényfeldolgozás 2 család), Kótaj (üstfoltozás)/, Nagyhalászban a cigányok 20%-a zené­léssel foglalkozik, 20% gyékény-kosárfonás (főleg nők). 9. / Általában kimondott szakiparos, szakmunkás ritkán fordul elő a cigányság között. így előfordul pl: Demecser községben, hogy a cigányság közül zenetanár, vasúti segédtiszt, zeneakadémiai tanuló van 8 fő. Gáva községben 1 fő hiv. hdgy volt, ami a múlt év szep­124

Next

/
Oldalképek
Tartalom