„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Bevezetés Az 1945 és 1961 közötti másfél évtized a magyarországi cigány csoportok történetének egyik legfontosabb időszaka, melyben minden korábbinál nagyobb súllyal vetődött fel az együttélés új modelljének megteremtése, összefüggésben a modernizációs kérdésekkel, illetve a cigányság nemzetiségi fejlődésének lehetőségeivel. Egyetlen olyan nagyobb lélegzetű, összefoglaló igénnyel készült munka született erről az időszakról, amely levéltári forrásfeltáráson alapult, ám ennek szerzője elsősorban nem a területi levéltárakban, hanem az Országos Levéltárban található iratokat dolgozta fel, továbbá László Mária (a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége első titkára) hagyatékát.1 Az utóbbi négy-öt évben egyre több forrás- és esettanulmány lát napvilágot az államszocializmus korszakának cigányügyi problémáiról, dominánsan politikai tematikával, a gazdaság- és társadalomtörténeti elemzések még nem kaptak kellő hangsúlyt.2 Jómagam ezt az aránytalanságot igyekszem enyhíteni, szaktanulmányok3 után ezúttal a jelen forráskiadvánnyal. Az i 950-es évek cigány történelmének forrásaiból az MDP Adminisztratív Osztályán 1956 tavaszán készült előterjesztés, valamint az 1961-es párthatározat (mely kimondta, hogy a cigányság nem nemzetiség, helyzetének megoldása alapvetően szociális kérdés) közlése volt a legfontosabb.4 Külön említendők még az eddigi egyetlen megyei forráskiadványban közzétett, 1950-es években keletkezett Békés megyei dokumentumok.5 Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy nem született az 1950-es évekről átfogó jellegű forráskiadvány, sem országos, sem megyei léptékű. Ezzel a kötettel azt is igazolni igyekszem, hogy lehetséges és érdemes ilyen munkát összeállítani, továbbá azt is, hogy történeti kérdésekben a hazai cigánykutatásokban nagyobb figyelmet kellene fordítani a területi levéltárak bőséges és hasznos adatokat tartalmazó irataira. Az 1950-es években, különösen annak első felében a magyarországi megyék közül Sza- bolcs-Szatmárban volt a legaktívabb a cigánypolitika, egyszersmind a cigánykérdés, illetve a hatalmi politika társadalomszervező elképzeléseinek fókuszában Szabolcs-Szat- már megye állt. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye mellett itt élt a legnagyobb számban és arányban cigány népesség.6 A 20. század első felének területi változásai önmagukban is demográfiai és területi aránytalanságokat hoztak létre Magyarországon, különösen a határ menti térségekben. Az aránytalanságok az új közigazgatási szisztéma, az ún. tanácsrendszer létrehozásával növekedtek, különösen az említett három megyében. Mindhárom megyében aránytalanul nagy számú cigány népesség koncentrálódott, egymástól erősen eltérő fejlettségi szinten lévő tájak és csoportok kerültek közös területi egységbe. Mindhárom megyében találunk egy tradicionálisan, akkor, korábban és ma is 1 Sághy 1996., Sághy 1999. 1. sz. 16-35. Sághy 2008. Utóbbi kettő az 1996-os dolgozat átdolgozott változata, amelyekben a szerző különösebben nem tett hozzá érdemi eredményeket az első változathoz. 2 Pl. Márfi-Kosztics 2005. több tanulmánya: Majtényi György, Füzes Miklós, Márti Attila. A kötet folytatásában (Márfí-Kosztics 2009) pedig Szabó Csaba, Bana József, Nagy Pál, Mikó Zsuzsanna, Márfi Attila, Békési András tanulmányai. Továbbá Feitl, 2008. és Dupcsik 2009. 138-172. 3 Nagy 2009a. és Nagy 2010. 4 Feitl 2008. 10-16., valamint Sághy 1996. 101-105. 5 Kereskényiné 2008. 137-231. 6 A cigány népesség adatait 1. a mellékletekben! 11
