Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Szirácsik Éva: Egy XVII. századi köznemes birtokai és birtokszemlélete
A BIRTOKRÉSZEK EREDETE 13 szőleje Ruszkán, valamint Vécsén, Szőleden birtokrésze húzódott, övé volt Báj, Szentes és Nagycigánd része, továbbá Abaháza, Kerektó, Eszenke puszták, Algolop egy része. Ibrányi anyai nagyapja, Dóczy Ferenc vette Algolop egy részét, például Pásztor Jánostól, Radó Mihálytól. Algolopi szőlőt is vett 60 forintért Nagy Andrástól, a Szent- iványi-birtok jobbágyától, Zákány Mihály nemestől 150 forintért, Nagy György jobbágytól 100 forintért, Tar Mihálytól 200 forintért. Algolopon szőlőt cserélt Búza Györggyel, Szakáts Mártonnal, akinek még 40 forintot is adott, valamint Tar Mihállyal, akinek 50 forintot kifizetett. Dóczy Ferenc Monaki Miklóstól megvette felgolopi birtokrészét. Tály- lyán egy kúriát adtak Dóczynak a Mágóchy urak munkácsi kapitányságakor tett szolgálatáért, amihez még szőlőket vett. Megszerezte Alsódobszát, Kak pusztát is, és egy ruszkai szőlőt. A mezőbényei két telket Szemere Istvántól még Golopy Gáspár vette zálogba, majd Dóczy Ferenc fizetett még többet rá, és Ibrányi Ferenc is, így 1465 forintot adtak ki érte összesen, olyan feltétellel, hogy 1647-től 20 évig senki se válthassa ki. Az egyik tállyai szőlő Golopy Gáspáré volt, Ibrányi Ferenc apja, Ibrányi László „szábadosította volt meg” Alaghy Menyhérttől. Az apai ágról is több birtokot örökölt. Apai örökségéhez tartozott Keresztút 2A-a, Nádudvar, a petneházi telek, a derzsi és a hodászi birtokrészek. Ibrányi Ferenc apja, Ibrányi László Lökön vett birtokrészt a Péchy famíliától, Szentesen szőlőt vékei Vak Tamás jobbágytól és Forgáts Istvántól, kiscigándi telket Besenyi Boldizsártól. A ruszkai szőlőt Kalmár János gönci és vilmányi emberektől vásárolta, azért Ibrányi Ferenc apja 14 forintot adott, mert Ibrányinénak ott nagyobb szőleje volt. Ibrányi László 100 magyar forintért zálogba vette Szakolyi Péter apjától a paszabi telket. Apai zálogbirtok volt a jákói telek, és Ibrányi László zálogba vette a halászi birtokrészeket Bay Györgytől 75 forintért, Péchy Páltól 180 forintért, özvegy Péchy Istvánné Usz Máriától férje temetési költsége miatt 50 forintért. Ibrányi Ferenc apja telket cserélt ugyanott Vay Mihály kúriájáért, ami a csere idején még állt, másik telket cserélt Vaján Vay Mihállyal. Ibrányi Ferenc anyja, Ibrányi Lászlóné Dóczy Anna váltotta ki a zálogból egyik algolopi jobbágya, Somodi Ferenc telkét, amelyet Somodi Tállyán élő apósa vett zálogba 24 forintért. Anyja birtokot is cserélt. A szentesi szőlőt cserébe adta egy másik szőlőért, és adott mellé Abaházinak marhát, feleségének új szoknyát és egyebeket. Anyja vette zálogba Szentiványi Sebestyénné algolopi birtokrészét 300 forintért. Szülei vásárolták meg Némethi Kristóf, Horváth Ferencné, Czapiné Bakos Judit báji részét, Némethi Kristóftól Szentes, illetve Abaháza, Kerektó, Eszenke puszták egy részét 500 forintért. Nagycigándban 2500 forintért vették meg Némethi Kristóf részét, amely Golopy Gáspáré volt, s amelyet a másik leányág örökölt. Ibrányi Ferenc vásárlás révén nagyban növelte „birodalmát”. Megvette Fay Bene- dekné Petri Erzsébettől ramocsaházai 3 telkét 250 magyar forintért, kisvarsányi telkeket vett Szinyei (Merse) Györgytől a petneházi jószággal együtt 3000 forintért, kiscigándi telkeket, egyiket Kozma Jánostól 200 forintért. Tarcalon szőlőt vett Garai Ferenctől 5000 forintért és 100 tallérért, majd ugyanott a Zombori testvérektől is vásárolt szőlőt. Sok földterület az apai ági leányágtól, a Péchy és Chernél famíliától került Ibrányihoz. Az aranyosi telkeket, Bag pusztát Cherneltől vette. Péchy Ferenctől keresztúti birtokrészét kapta meg, Péchy Lászlótól és Istvántól pedig az eszlári birtokrészt. A Chernél famíliától Lökön, a Péchyektől Bagoson szerzett földet. 1650-ben „Nagy” Ibrányi Ferencné petneházi birtokrészéért fizetett, Laskod puszta mezejét a Chernél famíliától vette meg,
