Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)

Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)

82 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) pénzt, hatökrös ember ád denarios 72, négyökrös ember ad denarios 48, kétökrös ad denarios 24. Marhátlan sellyér ember is ad denarios 24 adó pénzt. Egyéb adajok nin­csen, de minden labort praestálnak. Következik Barkaszo Itt Barkaszonn is Isién kegyelméből van ennyi birodalmam. 1.) Első fazekas150 Orosz János háza, fia: 1, ökre: 4. 2.) Alföldi Mihály háza, öccse: 1, fia is: 1. 3.) Dajka János háza, fia: 1. Ez igen szegény ember. 4.) Az falu végén fel szélről vagyon egy régi puszta nemes curia, kihez nékem is közöm vagyon, sok szép nemes föld etc. örökség utánna, kit én engedelmemből csak a’ jobbágyok bírnak, de itt teremvén NB.151 amaz jó sikéres búza, itt is majorságot kell tartanom, mert a Pétsiek tartottak, szántották, vetették. 5.) Orosz Miklós, a’ fazekas apja,152 vén ember, jó szuszékcsináló. Ezeket Isién jóvoltából idefel mind Czernel Uram után appraehendáltam pénzem után, zálagképpen. Kiket penig szegény Pétsi Gáspár örök árron adott feje váltságában ezen Barkaszo- bann, ezek külön így vágynak ismét: 6.) Vantus Lukács, öccse: 1, ökre: 6.7.) Vantus István, egy öccsét tartja, Vantus Tamást. Ezeknek mind házok, marhájok osztatlan, ökrök kettő. Volna mégis egy Vantus János, ki most az anyjával Márok Papiban lakik. Mint fenn is írám, ezeket Pétsi Gáspártól perennaliter vöttem az több jószággal edgyütt az ötezer talléron. Azért ez külön szakaszban írt portio nem zálog, hanem örököm. Disznajokból ezek is dézmát adnak, az kinek keveses, váltót ad: denarios 12 egy disznótól. Következik Adón Itt Adonyban Isién akaratjából s jóvoltából csak egy emberem vagyon, Székely Mi­hály házastul, telekestől; magtalan, igen szegény, nyomorík ember. Ennek az Adonnak derekas, hatalmas makktermő erdeje vagyon, kinek ott az környékben mássa nincsen. Keretseni, Hetyeni erdőkkel mind határos, és ez három falu erdejének nem is volt soha külön határa, hanem egyenlőjűll járták a’ sertés marhák, tartván két egész mélföldet ezen erdők, hanem most a’ Keretseni és Hetyeni possessorok kezdették ellenzeni, de mivel ez pascuatio a memoria hominum in usu153 volt, illy szép hasznot nagy költséggel sem kell engedni. Ezt is Tsernel után appraehendáltam zálagképpen. 150 Az eredetiben nagybetűvel szereplő Fazekas lehetne a név része, pl. a sok Orosz család egyikének megkülönböztető jelzője is, de itt valószínűleg foglalkozást jelöl. Lásd erre még a 152. jegyzetet is. 151 NB. felülről beszúrva. 152 E megjegyzés azt látszik megerősíteni, hogy az 1. szám alatt szereplő Orosz Jánosnak a tényleges foglalkozása is fazekas volt, nem csak a családi ragadványneve, hiszen akkor az apja is Fazekas Orosz néven szerepelne. 153 ...emberemlékezet óta használatban...

Next

/
Oldalképek
Tartalom