Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
78 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) tartozik esztendőnként. Jó korcsomáló hely. Igen jó búzatermő. Majorkodásra való mezeje, jó kaszálló füves kertei, irtvány kaszállója is az Ruszka Erdején derekas. Csakhogy jó gondviselés kell rá, hogy bevágják. Hodásziak, Jármiak makkos erdei hatalmas jók, osztott erdei, kiket csak magam bírok, az Eresztvént,139 Zaldokot, disznaim legeltetésére igen alkalmatos, akár tized fogadásra, készpénzenn is mindenkor eladhatni jó áron makkját, így az Bettlehen<hez> is, praediomok is vannak hozza, kinek földét ha Jánosi élni akarja, tartozik esztendőnként nyári szólgálattal. Ezekben Ibrányi Mihály, Ibrányi Gábor csak ötödrészesek. Az Jánosi Boglya Erdeje140 szabados mindenik földesúrnak, az falunak is mindenkor, de tizedet kiálthatna ember reá, mikor bőven teremne, és abból szép jövedelem lenne. Az mi az Bettién Erdőt illeti, igaz, hogy abban Ibrányi Gábor, Mihálynak és Komoradnak is van kevés részek, de az dereka enyim, és megtiltása, megbocsátása, tizedre vagy pénzen eladása az én házamtól függött örökké, és én engedelmem nélkül az possesso- rok rá soha nem hajtottak. Az falunak sincs semmi közi ez erdőhöz. Következik Puszta Laskod, Kopán Teleke, Vasvary Ezek mindenik praediumok Jánositól külön valók, határának is külön kellene lenni, s hányattatni,141 és az Jánosi parasztoknak ezekhez semmi közök nem vólna, nincsen is, hanem kevés gondot tartván reá eleim, az Jánosi parasztok, ki[t] az szegény eleim tékazló, részeges tiszttartóitól, kit magónk jobbágyitól zálogban acquiráltak, ki egy, ki két hód földet, az más szeresiek, s úgy bírják. De ki kell őköt azokból tudni. Én engedelmem nélkül marhájok sem járhatna egyik praediumon is, és ha külön-külön nem szóigáinak nyári munkával, tőlök meg sem kell engedni, hogy az Jánosi marha rajtok járjon, ebből is azért szép haszon lehet. Az Laskodnak erdei: az Ereszvény és Zaldok osztva vannak, Ibrányi Gábor s Mihály Uraméknak csak hetedrészek van az Ereszvényben, noha ők ötödösöknek tartják magokat,142 de régentenn is csak hetedesek vóltak benne, mint csak abból is kitetszik, mikor pénzen adtuk el az erdőt: ha én az én részemet flo. 80 adtam, ők flo. 12 adták az övékét. Az Zaldoknak143 penig csak egy szál fájához is Ibrányi Mihály s Gábor Uraméknak semmi közök nem vólt, nincsen is, hanem az Czernel famíliának vólt része benne, de azt már enyimmé töttem Isién jóvóltából. Csak egyedül bírom az Zadok Erdejét. 139 Pesty Frigyes helynévgyűjtésében Kántorjánosi keleti, Hodásszal szomszédos határrészén „kiseresz- vény”, az északkeleti részen pedig „nagyereszvény” szerepel. Mizser, 2001. 233—234. 140 Pestynél „bogja”, amely a község régi okirataiban „egyszer Bagjának, másszor Bagjas erdöwnek neveztetik”, s vélhetően az erdőben tanyázó baglyokról kapta a nevét. A XIX. század közepére nagyrészt kiirtották. Mizser, 2001. 234. 141 Ti. mert hajdan önálló falvak voltak. Laskod az Anjou-korban végig szerepel, neve ma Kántorjánosi határában Luskod-tagként él. Kopántelke (másként Batár) faluról az 1411—1519 közötti évekről vannak adataink. Vasvári (nem tévesztendő össze Nyír- és Batizvasvárival!) Gothard (telke) és Rét szomszédságában feküdt, e három pusztát többször azonosnak is tekintették. Pesty Frigyesnél „Luskodi forduló”, „Kopán vagy Kupán teleke” és „Vasvári” néven fordulnak elő. Lásd: Marsai, 1940. 112., 142., 162., 166-167.; Németh R, 1997. 121. és Uő, 2008.19., 153-154., 340.; Mizser, 2001. 234. 142 Az ötödösök szó végéhez felülről beszúrva: „nek tartják magokat”. 143 Utólag javítva Zalkod-iól.
