Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
68 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) pusztája, ezt Peczi Ferenc Uramtól appraehendáltam, Ö. NB. már ezek ide fel az Mező László Uramtól vött Szántó Györgyön kívül, mind egyig nagy Ibrányi Ferencné jószága féle vólt, hanem nem igaz jussal foglalták vólt el az Czernel és Peczi familia, kit azután kit az octáván perrel, kit pénzem után appraehendáltam. 8. Vida Mihály telke, Sinyei Uraméktól vettem az Pettneházi jószággal együtt, ki régentenn is Ibrányi szer vólt, de ezt Ibrányi Ferencné soha nem bírta, Ö. 9. Philep Ambrus telke, Czernelé féle, ez is Ibrányi Ferencnéjé féle vólt, most Borsos János jobbágyom lakik benne, Z. 10. Borsos János mellett, az falu végén napkeletről Pettneháza felől vagyon Filep Demeter pusztája, ezt is Péczi Uraméktól appraehendáltam, Nagy-Ibrányi Ferencnéjé féle vólt ez is, Ö, és valamint az pecsétes lajstromban, hogy Jákón nyólc embert adtak vólt Ibrányi Ferencnek,106 ím most is úgy telik ki. Consideratióra való dolog: Minthogy szegény Atyám Uram és Ibrányi Miklós Uram Mező Péterné Aszonyomnak három helyen: Laskodon, Pettneházán és Jákón adtak vólt részt, csak mind az három faluban pro successione egy-egy teleket hattak vólt magoknak, úgy itt Jákón is, signanter Laskod felől legvégén (az Borsos Gergely pusztája mellett, kit ma is én bírok), kirül Laskod felől, úgymint az Szántó Mátyás pusztáját, kire midőn gondot nem viseltek vólna senki, [!] Mező László Uramnak egy Szántó István nevű jobbágya az maga telekéhez foglalta, s elrekesztette, de el ke[11]107 tőle venni, ha perrel is, mert enyim az igazság benne. Ez az én Jákóban való birodalmam. NB. Ittem az Mező Lászlóné Asszonyom birodalma ezen mediétásban Jákóban megint maga szerint így vagyon, ki jure successionis örökösképpen én reám nézendő, Isten kegyelméből Laskod felől legvégén 1. Sikett György pusztája. 2. Birta János háza. 3. Szántó István háza. 4. Sikett Miklós háza. 5. Tott Pál háza. 6. Bús Andrásné háza. 7. Tott Mihály háza. 8. Sikett János háza. 9. Kis Pál háza. 10. Biró Péter pusztája, ennél több nincs. Ezek sem adnak semmi dézmát az disznókon kívül, az disznó dézmájok úgy van ezeknek is, mint az Pettneháziaknak. Az tyúk adajok is azon szerént ván. Jó makkos erdei, jó mogyorós abroncsossa,108 kinek egy darabja csupán csak magam részére való, kit erős tilalomba kell tartani, jó korcsomáló helly. 106 így! Bizonyosan Ibrányi Ferencnének helyett. 107 A szó vége tollhibából lemaradt. 108 Az erős mogyoróvesszőt abroncs készítésére is használták. Ennek gazdasági jelentőségére egyetlen — térben és időben is távolabbi — példa: a Trencsén vármegyei Beckó és Hoscsena lakóinak „jó mogyorósaik vannak, melynek terméséből hasznuk van, úgy a mogyoró abroncsokat is jó haszonnal” adják el. Lásd Takács Péter—Udvari István: Adalékok Trencsén megye vásáraihoz és a Trencsén megyei lakosság 18. század végi vásározási szokásaihoz. Ethnographia, 106. évi. 2. sz.
