Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
Keresztút (Kótaj) / Tiszaeszlár 47 Király Benedek telke Ö Kopasz János telke Ö Babinyás György telke Ö Nagy Igari János telke Ö Nagy Tamás telke Ö Régi Gazdagh Nagi Kéki Mihály telke Ö Miklós telke Ö Kozma Mátyás telke C, Z Móka János telke Ö Cristin Mihály telke Ö De ennek fele az árkon kívül, fele Czergi András telke Ö belől van. Ezeknél több soha nem vólt, Cún András telke C,Z nincs is sem kívül, sem belől.33 Ezek az Kereszt Útiak minden labort praestálnak, napjok is nincsen, kin nem mívelnének, hanem ordinarie szokták az úrdólgát járni, mikor parancsolnak. De egyéb cen- sust, contributiót semmit az földesúrnak nem praestálnak, és sem búzájokból semmi veteményekből, sem sertés marhájokból az földesúrnak semmi dézmát nem adnak. Hanem karácson tyúkját tartozik minden ember adni Nro. 2. Azon kívül derekas marhajáró földök lévén, ha abból esztendőnként darab földeket elszakasztana ember söröseknek,34 abból szép pénzt terempthetne. Derekas korcsmáié hely, úgy hogy mindenik korcsomámot excellálja. Az korcsóma penig egyedül az földesúré, az falunak nem szabad korcsmát árúlni. Minden esztendőben hét sokadalom esik rajta. 1. Kis Karácsonban, 2. Szent Benedek napban, 3dik Pünköstben, 4dik Sarlósban, 5dik Szent Lőrinc napban, 6dik Szent Mihály napban, 7dik Mintszent napban.35 Ezekből szép jövedelem szokott jőni vásár vámban, mikor jó gondviselés vagyon reája. Úgy mint készpénz, bors, szappan, néha vas kasza, korsó, fazék et id genus alia36 holmi egyetmás aprólék. Isten jóvóltából az magam gazdaságában már Méltósagos Erdélyi Fejedelem Urunktól vámot is impetráltam ezen Kereszt Útra, kit az Méltóságos Romai Császár Urunkkal ő Felségevei is confirmáltattam, ez vámnak is esztendőnként, áldassék Istennek Szent Neve, készpénzbeli és sóbeli jövedelme szép vagyon. Eszlar Eszlárnak állapatja így vagyon: Ezen Eszlár két részből áll, hasonfele Ibrányi szer, hasonfele Kallai szer mind falujának, Tiszájának, mezejének, erdejének. Mivel penig én az leányágaktól, az Peczi László és István részein kívül sokat megvettem, Gáspártól örökbe feje váltságában az ő rata portióját, az Czernel famíliától penig zálogúl egész Eszlári birodalmokot mind éppen. Mint hogy azért ezen Ibrányi szer félében zálogost is bírok, az Czernel atyafiaktól zálogosítván, az leírásában is ezen Eszlári jószágnak különbséget teszek, melyik régi magamé féle, mellyik az atyafiaktól zálogosított az fenn írt betűk rendi szerént. 33 A kéziratban itt D. I. (vagy J) és egy kétszer áthúzott karika látható, amelyek a következő bekezdés elején ismétlődnek. Eszerint őrszó funkciót töltenének be a hasábosán szedett jobbágynévsor és a leíró rész között. A két említett betű esetleges jelentéstartalmára nem sikerült rájönnöm. 34 A sőre a hizlalásra fogott szarvasmarhát jelenti. Ibrányi itt nyilván a legelőterület egy részének bérbeadására (esetleg allodium létesítésére, majorsági tenyésztésre) gondol. 35 A vásártartási napok azonosításához lásd a függeléket! 36 ...és mindenféle más...
