Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Szirácsik Éva: Egy XVII. századi köznemes birtokai és birtokszemlélete
A BIRTOKRÉSZEK EREDETE 15 szőlejét nagyapja, Dóczy Ferenc szerezte meg, de holta után örökösétől, Ibrányi Ferenc anyjától Rákóczi György és Pál erővel elvették, és 25 esztendeig tartották maguknál. Ibrányi Ferenc azonban — mint írja, sok költségével és fáradságával — visszaszerezte, amiről adománylevelet is kapott. Ibrányi Ferenc számos esetben birtokrészt cserélt. Nagyanyja, Ibrányi Ferencné petneházi háza helyén Péchy Ferenc épített magának házat, amelyet 1650-ben perrel szerzett vissza Ibrányi Ferenc. Péchy sok gyermekére hivatkozva kérte, hogy cserélje el vele kiskövesdi birtokrészét és szőleit a házért, amibe Ibrányi Ferenc bele is egyezett. Sőt, a bonyolult csereügyleten felül a Péchy által korábban Sós Ferenc részére elzálogosított kiskövesdi telket Ibrányinak még ki is kellett váltania, ami 30 forintjába került. Az Iklód pusztán lévő telket Iklódi Ferenctől szerezte egy petneházi telekért cserében, s értékkiegyenlítésül még néhány forintot rá is fizetett. Ibrányi János vajai telkéért odaadta Jánosiban lévő másfél telkét. Algolopi szőlőt cserélt Somodi Márton leszármazot- taival úgy, hogy megkapták érte György deák kisebbik szőlejének felét és 50 forintot, további algolopi szőlőt cserélt Nagy Gergely utódaival, illetve alsódobszai szőlőt cserélt Lapis Péterrel és Bakos Mátéval. Petneházyné Szentiványi Judittól cserélte a vécsei birtokrészét. Korábban ugyanis egy telket váltott Petneházyné Vécsey Sándorral Vécsén, Ibrányi is cserélt Petneházynéval, így hozzá került Vécsey Sándor elcserélt telke. Ibrányi nem csupán zálogba vett, hanem zálogba is adott birtokrészeket. Mezőbényei szőlőt engedett át zálogba Várallyai Lőrincnek 150 forintért. Szőleden egy szőlőt, amit 1 köböl rozsért vett zálogba Bak György. Bak utódai Vécsey Sándornak zálogosították el, de Ibrányi magáénak tartotta a szőlőt. Másik szőlő is volt Bak utódainál zálogban. Ibrányi 100 forintért zálogba adta Petneházy Jánosnak az egyik szőledi telekhez járó szőlőt. Chernél Ferenc még életében zálogba engedte át Szőlősvégardót és Gyakfalvát, de az Ibrányié volt, amit vissza is válthatott volna. Szőlősvégardón volt Chernél Ferencnek egy Bindi Gergely nevű jobbágya, akit az akkori szőlősi harmincadosnak, Hídvégi György deáknak adott zálogba 80 forintért, egy jó kaszálót is 60 forintért. Az is a Chernél famíliát illető jószág volt, de amikor Ibrányi Ferenc a többi birtokrészt megvette, azt is neki adták. Gyakfalván Chernél Ferencnek volt 2 jobbágya, akiknek egy telket kétfelé hasítottak, azt Chernél Ferenc Csomaközi Péternek adta zálogba 150 forintért, akinek lányát Kállay György vette feleségül. Kállay felesége révén bírta egy ideig, azután cserében Rátonyi Ferencnek adta. Tatay Ferenc löki birtokrészét zálogba adta 900 forintért Lónyay Andrásnak, akinek halála után lányától, Bakos Istvánnétól a fejedelem zálogba vette, az összeírás elkészítésekor a fejedelemasszonyé volt, de azt is Ibrányi- jószágnak tartotta Ibrányi Ferenc. Némely birtokrész vita, sőt per tárgyává vált a szomszéd birtokosok között. Az ellentét kezdődhetett még Ibrányi szüleinek birtoklása idejében, amivel kapcsolatban Ibrányi Ferenc több alkalommal rosszallóan emlegette édesapja belenyugvó magatartását („könnyen hagyván szegény Atyám Uram”), de ő még utódainak is fontos feladatul szabta a pereskedést. A vajai földek egy részét Vay Mihály és Péter „eltulajdonították", mondván, hogy Vay Ferenctől még életében megvették azokat. Ibrányi ezt csak kifogásnak tartotta: „...ki kell keresni, és ezt soha abban nem kell hadni, (még maradékom se hagyja az kire én életemben nem érkezhetem is)”. Még az Ibrányi-féle földek egy része is Vay-birtokká lett: „ágy tulajdonították el Vay Uramék, hogy jól megvendégelvén borral afféle élhe-
