Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
Páskaháza 115 Minden jobbágy ád karácson zabját egy rosnai szaput226 adóban, fél hellyes ad fél rosnai szaput. Minden sellyér tartozik sarlópénzzel, áenarios 6. Földesúrnak az páskaházi határon majorság földe nincs, és sem őszt, sem tavaszt ott nem vetnek, hanem vagyon egy jó darab majorság nemes rét, azt tartoznak időnek javában bétakarítani, és jó pénzen eladni télben. Az 3 sátoros innepre tartoznak mindenkor őzzel, nyúllal, borjúval, téli időn penig, és ősszel s tavasszal császár- és fogolymadarakkal, rigókkal, fenyűmadarakkal, extraordi- narie szüntelen. Ezen páskaházi határon elég mészkő terem, jó mészégető is van itt, jobbágyom, azért annuatim meszet égettetvén, ebből Golophoz szép hasznot terempthetne ember jó gondviseléssel. NB. Ez páskaháziaknak minden adajok, contributiójok kevés lévén, és mivel magok is álnakull227 szolgálnak, én extraordinarie impositive vetettem rájok esztendőnkint száz Nro. 100 sing vasat, mivel az cyttneki hámoroknak tövében laknak, azért ezt ezu- tánn is esztendőnként meg kell rajtok venni. 226 Értsd: mzsnyói szapu; lásd a mértékek magyarázatát a függelékben. 227 Értsd: álnokul.
