Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
azt híresztelte, hogy már jegyben is vannak. Sikerült is neki unokaöcsémmel, Mikecz Jancsival is elhitetni, aki azután rokoni kötelességének tartotta azt velünk közölni. Aminek az lett a következése, hogy feleségem még előző év őszén kiadta az utat Mezőssynek, aki végképpen el is ment, és csakugyan elvette a Koczok-leányt. Erre, mintha csak a Mezőssy elmenetelét várták volna, többen próbálkoztak a Piroska kezét elnyerni, kik közül lehetett volna válogatni. Voltak igen jóra való fiúk közöttük, úm. Okolicsányi Géza köz- és váltóügyvéd, és rokon is, Öllé Elek vasúti mérnök. Az első csúnya, ragyás lévén, éppen nem tetszett Piroskának. A másikat pedig feleségem nem akarta, félt, hogy olyan állhatlan természetű lesz, mint a vőnk, Katits. Az asszonyok azután addig üzték-fíízték a dolgot, hogy leginkább Kállay Andrásné unszolására hozzáment Laskay István halászi birtokos özvegyemberhez, akinek első nejétől, Zoltán Boriskától egy 6 és egy 3 éves fia is ^ volt. Az anyja, özvegy Laskay Bálintné is élt, és velük lakott. De hát az én fiatal, éretlen eszű lányomnak az tetszett, hogy ötlovas fogaton járt által Halászból. Nekem nem volt kedvemre. Mintha csak előérzetem volna, hogy nem lesz szerencsés házasság. Elleneztem, amennyire lehetett, de sikertelenül, mert akit ajánlottam volna, Okolicsányi Gézát, Piroska lányom teljeséggel látni sem kívánt. Olléért sem rajongott. Férjhez menni pedig azért akart mielőbb, hogy megmutassa az őt hűtlenül elhagyott Mezőssy Gusztinak, hogy nem búsul hűtlensége miatt. Előbb féijhez megyen, mint Mezőssy megnősül. Éppen ezért még maga is sürgette az esküvőt, ami június 16-án a vőlegény kedvéért sok vendégek meghívásával és nagy zajjal, evés-ivás, muzsikaszó és tánccal majdnem 24 óra hosszáig tartott. * Ezen év június hó 14-re és 15-re volt kitűzve az ambuláns katonai felülvizsgáló bizottságnak Nyíregyházán leendő működése, melyre egy addig csak hírből ismert rokonunk, Krasznay Pál honvédezredes - mint a bizottság egyik tagja - megérkezendő volt. Ezt Gábor testvéremhez írott levelében előre jelezte, hogy ti. csak azért ajánlkozott ezen deputatióhoz, hogy így alkalma lehessen velünk megismerkedhetni, akikkel tudja, hogy milyen közeli rokonságban van. De mivel nagyatyja - mint katonaember - a Dráva-vidékre származott le, és Baranya megyében telepedett meg, ő is Pécsen született. Meg is érkezett közzénk a küldöttséggel, és oly feltűnően hasonlított hozzánk, hogy a nyíregyháziak azt kérdezték, hogy hol rejtegettük eddig ezt a harmadik testvérünket. Igaz, hogy a rokonság elég közeli volt. Az ő nagyatyja, Ferenc, és a mi nagyapánk, József testvérek voltak. Igen jól eltöl- töttük együtt a pár napot. A leányom lakodalmára azonban már - 16-ra - nem jöhetett, mert akkora már Zilahra kellett utaznia. Ez a Krasznay Pál a szabadságharcban már mint őrnagy szolgált Erdélyben, a Bem seregében. Ott megnősülvén, Krasznáról báró Győrffy Polixénától Olivér és Gyula fiai maradtak. Első neje elhalván, nálunk mint özvegyember járt. Fia, Olivér Hunyad megyében Bródon főszolgabíró. Később újból megnősült, és nyugalomba lépvén, Szombathelyen lakott második nőjétől maradt leányával, Arankával, kinek születésekor anyja meghalt. Pál atyánkfia a múlt évben halt el Szombathelyen. * Ezen évi szeptember hó 7-én elhalt Ádám testvéremnek Bella nevű hajadon leánya, éppen 20 éves korában, hosszas betegeskedés után. * Az ezen évi októberi közgyűlésre a nyírbogdányiak kérvényt adtak be aziránt, hogy a járás székhelye Kemecséről oda tetessék által. Minthogy e kérelmüket több községek elöljáróinak véleményezésével is támogatták, a kérdés szavazatra bocsáttatott. Minek folytán Kemecsére szavazott a jelen volt 318 képviseleti tag közül 311, Bogdányra 7. 95
