Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
Május 8-án a Szabolcs megyei nyírvízi érdekeltség - Heves megye főispánja [Beöthy Lajos] mint kormánybiztos elnöklete alatt - igen népes értekezletet tartott, és az összes érdekeltségnek szabályozó társulattá alakulását elhatározta, és az ahhoz szükségelt szervezkedési előmunkálatok megtétele céljából küldöttség küldetett ki, s ezzel a nyírvizek szabályozásának munkálata foganatba vétetett. * Május hó közepe táján erős északi széllel hideg, esős idő állott be, melynek behatása folytán a levegő annyira meghűlt, hogy már 21-22 és 23-án az idő kiderülvén, reggelenként erős derek mutatkoztak. 24-én pedig estére a szél teljesen elülvén, reggelre egy, a vegetációt teljesen tönkre zúzó fagyás állott elő, mely a már szépen fejlődő és kiváló bő szüretet ígérő szőlőket teljesen letarolta. A gyümölcsök már estére a földre hullottak, s így ezen évben már nem volt miért a szőlőbe mennünk. A gabona nem fagyott el annyira, mint 1866-ban, hanem az bizonyos, hogy a szépen indult termésnek úgy 6-7 tizedrésze elveszett. A búza kalásza még akkor hajban lévén, megmaradt. Szerencsére a krompli, tengeri még alig kezdett bujkálni, s így azok megmaradtak. A kertekben veteményezett korai ter- mesztmények azonban mind újból voltak vetendők. Szerencsém volt, hogy az előző évi gabonatermésem megvolt, s így azt jó áron, köblönként 8-9 forinton sikerült eladni. Mert annyi azért termett, hogy a házi szükségre és vetni elég volt. Hanem annyira konkolyos96 volt, hogy alig bírtuk kellően kitriörözni [kitisztítani], mert a fagy a gabonakalászt megrontotta, sőt a szárát is gátolta növésében, de a konkolynak éppen nem ártott. Sőt a meg- véknyúlt gabona között még vígabban tenyészett. Voltak olyan gabonák a késői vetésűek között, hogy nem volt érdemes rendesen betakarítani, mert háromszor annyi volt a konkoly, mint a gabona, hanem lekaszálták takarmánynak. * Ezen év január 28-án halt meg Deák Ferenc, az 1867-diki kiegyezés megteremtője, aki iránti hálájának Erzsébet királyné azzal adott kifejezést, hogy ravatalánál személyesen megjelenvén, azt díszes koszorúval ékesítette fel, és a legnagyobb hazafi ravatalánál letérdelve, hosszasan és zokogó könnyhullatások között imádkozott. Mely jelenetet Zichy Mihály, egyik leghíresebb magyar festőművész - a hely színén jelen lévén - ott felvett, igen díszes festménnyel örökítette meg. Miután nagy alkotásáért soha semmi jutalmat vagy megtiszteltetést el nem fogadott, halhatatlan érdemei az 1876. évi III. te. [által] meg- örökíttettek, és érdemeihez méltó emlék felállítása elrendeltetett. He Ezen évben hajtotta végre a Tisza Kálmán elnöksége alatti minisztérium a megyék ^ kikerekítését, mely Szabolcs megyére nézve nagy veszteséggel járt. Ugyanis két járása tőle majdnem egészen elszakíttatván, szolgabírástul együtt áttétetett az újonan alakított Hajdú megyéhez. El lettek szakítva a Nádudvari és Püspökladányi járások, Téglás, Balmazújváros, Csege, Egyek, Nádudvar, Kaba, Sáp, Tetétlen, Földes, Püspökladány községekkel, és átmentek azokkal Rássó Gyula és Csajkos Gyula szolgabírák. Az így megcsonkított megye azután az eddigi járási területek figyelembe vétele mellett - a lehetőségig kikerekítve - beosztattak hét szolgabírói járásba. Miáltal a járások területe tetemesen megna96 A takarmány közé keveredett mérgező gyommag veszélyt jelentett a háziállatokra, főleg a sertésre és a baromfira. Ügyelni kellett, hogy a kenyérgabonába ne kerüljön be, mert a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le, és már 3-5 grammnyi lisztje nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben pedig fúlladásos halált okozhatott. * 92
