Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
pedig ugyanannak déli oldalától keríttetik ki, az így együtt maradandó két községbeli majorsági birtokok egy határként tekintetvén, egy darabban adassék ki mindenkinek a két községbeli illetősége. Ez azonban nem volt keresztülvihető, s így legtöbb birtokos, azok között mi is, két tagot kaptunk. Egyedül gróf Esterházynak lett megengedve, hogy az ő birtokilletősége a migléci határnak az ő perenyi határbeli birtokához kiszegellő részéből adassék ki, a többiek pedig a helyiségre nyilat húzzanak. Ami ellen én erélyesen ellentszegültem, azzal indokolván ellentmondásomat, hogy a kérdéses terület azon okon, mivel a községtől távol esik, bár jó minőségű föld, 4-ik osztályba lett sorozva, holott a 2-ik osztályba, sőt részben elsőbe is sorozható lenne, s így én kijelentettem, hogy azt a részt 3-ik osztályba 1600 Illőiével elfogadom. Mire a gróf megbízottja kérte a kérdést másnapig elhalasztani, amikorra is a gróf megérkezvén, árlejtésbe51 bocsátkozott velem, és előbb 1500, majd 1200 ülőiével ajánlotta elfogadni, mibe azután én is belenyugodván, ezáltal a gróf 360 hold illetőségének osztálya lefokozásával mintegy 240 holdnyi területet nyertem meg magam és migléci birtokostársaim javára. Ily módon a részünkre Olasz János nagybátyánk halála után Migléc és Tomyosnémeti községekben jutott összesen 163 hold 331 Gölnyi külső, és 2 hold 901 Dől belsőség - mely azonban özvegyi jogon még hátra hagyott nője által használtatott. * Ugyanezen évi november 8-án férjhez ment feleségem Katalin nevű testvére Nemes Gyula Szatmár megyei vetési lakoshoz, aki azonban anyja, Pogány Flóra után Madán 465, Parasznyán 315 hold birtokot örökölt, s így sógornőmet Madára vitte lakni, hol mintegy 7 holdnyi belsőségen elég szép úri lakása volt. * Ugyanezen év december havában dr. Korányi Frigyes52 Szabolcs megye volt főorvosa és a pesti királyi orvos egylet53 tagja által indítvány tétetett egy Nagykállóban felállítandó közkórház szervezése végett, aminek folytán az a reá következő évben létre is jött, és azóta a közegészségügy szolgálatában fáradhatatlanul működik. 1864.év Ezen évi február hó 16-án született korán hajnalban Sándor fiam, akinek keresztszülei lettek Gábor testvérem, keresztanyja nőm Katalin nevű testvélje [!], ki öt hónappal előbb ment férjhez Nemes Gyula nyírmadai lakoshoz s birtokoshoz. Úgy a gyermek, mint az anyja a körülményekhez képest jól érezték magukat. Ezen születési esetnél az a nevezetesség merült fel, hogy nőm Szitha András kemecsei birtokos lakodalmán nyoszolyóasszony lévén, még éjfél előtt eljárt egy francia négyest, de csakhamar rosszul érezvén magát hazament, és pár óra múlva megszülte első fiúgyermekét az előbb született 5 leány után, kik közül 51 Az árlejtés vagy árverés olyan adásvételi eljárás, amely során a legkülönbözőbb árukat kiálthatják ki eladásra és a beérkezett licitek közül a legmagasabb ajánlatot tevő vásárolhatja meg a jószágot: terméket, szolgáltatást vagy jogot. 52 Báró Korányi (Kornfeld) Frigyes (1828-1913) belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1852 és 1864 között szülővárosában, Nagykállóban praktizált. 1861-ben Szabolcs vármegye főorvosa volt. 53 A Budapesti Királyi Orvosegyesület a Pesten és Budán működő orvosok tudományos tevékenységének előmozdítása céljából jött létre 1837 októberében. Az Egyesület működése 1837-től kezdve folyamatos volt. 54
