Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
Míg egyszer - február 20-án - egy egészen enyhe és lanyháié esős napon délutáni 3 órakor oly rendkívüli hózivatar keletkezett, hogy éppen bent lévén Nyíregyházán, nem mertem az esti vonattal hazajönni, attól tartván, hogy a vonat a hófúvásban elakad, és a mezőn kell meghálnom. Éppen jól is jártam, mert reggel hóeke segedelmével kellett a vasútvonalat járhatóvá tenni. Március 4-én ismét egy olyan zivataros napra ébredtünk, amely az előbbitől csak abban különbözött, hogy az már teljesen száraz, de azért valódi orkán volt, és szintén az egész országon dübörgött. Épületek tetejét bontotta le, kéményeket, tűzfalakat döntött be. A vihar erejét bizonyítja az a körülmény, hogy az én szőlőm északkeleti szegletére még 1842 év tavaszán ültetett, s így éppen 70 esztendős óriás nagyságú jegenyefát tövéből kicsavarta, és az úton végigfektette. Azóta is már március 16-án és április 9-én voltak erős északi szelek hóesésekkel. Sőt az utóbbi nap éjjelén, valamint másnap éjjel is fagyások is voltak, melyek különösen a kajszibarackot virágjában, más gyümölcsöket pedig bimbózásban érték. Hogy menyi kárt tett bennük, még nem látható. Április 9-én estére egészen váratlanul megenyhült az idő, annyira, hogy éjjel 11 órára nyugat felől felvonult terhes fellegből ömlött a záporeső, és élénk dörgések között két ízben is lecsapott a villám a község belterületén, de nem gyújtott. 13-án délután pár óráig erősen havazott. Az azzal feltámadt északi szél estére elhordta a fellegeket, de egyszersmind annyira lehűtötte a levegőt, hogy reggelre oly mérvű fagyásra ébredtünk, amely azt hiszem minden gyümölcsfák virágait végképpen megsemmisítette. A házam északkeleti sarkán lévő esővíz tartályban lévő vízen 5 milliméter vastag jég képződött. Ezt már semmi gyümölcsfa virág nem bírhatja. Sőt lehet, hogy a korán kinyitott és lemetszett szőlő rügyeit is megrontja. * Az ország kormánya folytonos zavarokkal kénytelen küzdeni. A Justh-párt az országgyűlést teljesen megakasztotta működésében. Nyolc hónap óta rendszeres obstrukciót folytat, mellyel nemcsak az ügyek rendes kezelését akasztja meg, hanem az idegen nemzetiségek fellázítása által teljes anarchiát idézett fel. Ugyannyira, hogy már a horvátok tartományi gyűlését fel kellett oszlatni, és kormánybiztost kinevezni a lázongás elfojtására. A görög katolikusok magyar nyelvű vidékére engedélyezett magyar nyelvű liturgia püspökségének felállítása ellen pedig az oláhok indítottak ellenakciót. Szóval a Justh-párt meggondolatlan lázítása folytán, és az osztrákok biztatása következtében elbizakodott nemzetiségek eddig ismeretlen módon törtetnek ellenünk, akiknek megfékezését az erejében megbénított kormány és országgyűlés nem képes foganatba venni. Hogy mi lesz mindennek a vége, elképzelni sem lehet. * Április hó 22-én a nagy szőlőmben újból beültettem azt a még 1909. évi november hóban felásatott és 1910. április hóban elültetett mintegy 500 négyszögölnyi területet is, amelyben az előbbeni ültetés a rendkívüli száraz idő és az arra következett száraz fagyás folytán majdnem teljesen megsemmisült. Éspedig ültetve lett bele 1000 db erdélyi vagy fejérbokor, és 400 db ezerjó sima szőlővessző. Azon kívül a kisebbik szőlőmbe múlt évben felásott mintegy 300 négyszögölnyi területre ültettem 350 ezerjó és 400 db kövidinka sima vesszőt, minthogy a múlt ősszel és a folyó év tavaszán történt rendkívüli esőzések folytán az ültetés jól átnedvesedett földbe esett, reménylenem lehet, hogy az ültetés jól fog sikerülni. 352
