Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

hanem az újabb találmányú, kavicsos föveny és portland cement vegyületü gyurmából készített úgynevezett betoncsövekből. Melyek pár év óta Kemecsén is gyártatnak, melyek 1 méter magasságban készülnek, melyekből öt 80-80 centiméter belvilágú darabot darabonkint 15 koronájával megvásárolván, azokat három kemecsei napszámos ember, akik már ilyen munkát több helyen dolgoztak, folyó július hó 22-én és 23-án a régi romkút déli oldalához egy méternyi távolságra ügyesen lesüllyesztgették mindaddig, míg az 5. méter mélységben 40 centiméteren felül már kemény talajon megfelelő vízérre akadtak.

Ily módon az 5. darab csőből a föld színén felül 50 cm maradt, melyre azután záradékul egy félméter magasságú, e célra készült betonkarika reátétetvén, a kútépítés befejezést nyert. Miután ivásra is használható bő vizet szolgáltat, a munka sikerültnek mondható. Az összes kútépítés költsége 112 korona 50 fillérre rúgott.

*

E füzet 54. lapján említve volt, hogy Sándor fiam megvette az Érkert utca 5. száma alatt fekvő házat 16 ezer koronáért azon feltétel mellett, hogy annak árát az én és apósa, Szikszay Pál kezessége mellett a nyíregyházi Takarékpénztárból kölcsönözte, és az őt megillető 1200 koronás hivatalos szállásdíjból törlesztendi, mihez apósa évi 400 korona segéllyel járul. Ily módon reményli azt 6% törlesztéses kölcsönnel 12-14 év alatt tisztázhatni. Folyó augusztus hó 3-án Nyíregyházán bent lévén már az új lakásban találtam, és nagy megnyugvásban. Leginkább azon körülménynél fogva, hogy ennek folytán nem kell többé lakást változtatniok és költözniük. Már eddig tizennégyszer költöztek egyik helyről másikra.

*

Augusztus 11-én kijött Sándor fiam avégett, hogy a heti vásáron 3 db süldőt279 vásárol 62 hizlalásra, minthogy Nyíregyházán az ott uralgó sertésvész miatt sertésvásár nem tartható. Sikerült is neki három darab egyéves süldőket összesen 74 forintért vásárolni Vay Zoltán szolgabírótól. Ugyanattól én is vettem egyet 30 forintért, miután az előző hetivásáron már vettem egy 11 hónapos angol süldőt 23 forintért. így nekem is két hízóm van. A Sándor süldőit a szekeremen beszállíttattam Nyíregyházára.

*

Augusztus hó 16-án tartatott meg gróf Vay Tibornak, a Héderváry-kormány által kinevezett főispánnak bevonulása és székfoglalása. A bevonulás elég díszes és jól rendezett volt, a lelkesedés azonban nem volt élénknek mondható. Meglátszott rajta, hogy az ovátió [éljenzés] mondhatni csak olyan hivatalos jellegű volt. Dehát az nem is lehetett másképpen, miután a megyebizottsági tagok nagy többsége a független[ségi] párthoz tartozik, s így a beiktatási ünnepélyről elmaradtak. Magam is csak úgy oldalról néztem a bevonulást. Sőt a fogadtatásnál az is megtörtént, hogy Májerszky Béla polgármester beszédjét azzal végezte, hogy a főispán helyett annak hivatali elődjét, gróf Vay Gábort éltette, aki 48-as függetlenségi elvű, bár testvérje Tibor grófnak. Dehát ez a szokás a nagy uraknál. Ahány testvér, annyi párthoz tartozik. Sőt már II. Rákóczi Ferenc idején is Ádám legbuzgóbb híve volt a fejedelemnek, László semleges volt, Mihály pedig a szatmári béke280 kezdeményezésével elárulta a szabadság ügyét, amiért az Ádám vagyonait kapta

279 A süldő az egy évesnél fiatalabb, leginkább a két-három hónapostól hat-nyolc hónapos korú növendéksertés.

280 A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés. 1711. április 30-án kötötte meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében. III. Károly akaratát és személyét Pálffy János labanc tábornok képviselte.

334