Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
* Laskay Sándor honvéd főhadnagy unokám fölött éppen azon tanakodtunk, hogy vajon ^ ott van-é még Csíkszeredán, minthogy elmenetele óta semmi életjelt nem adott magáról, amidőn április 2-ról azt írja, hogy neki még Mariska nénje ellen fennáll a hagyatéki 2000 koronából reá háramló hányadot - 350 koronát - előlegeznék. Elismervényt is küldött arról, hogy azzal Mariska, Mezeyné részéről véglegesen ki van elégítve. Én megkísérlettem elodázni a dolgot azzal, hogy Mariska nem egyezik bele, hogy én előlegezzem. De ő nem volt rest Mariskának írni, aki azután beleegyezett, hogy én kifizessem. Minek folytán én április 28-án a 350 koronát elküldöttem. Mégpedig minthogy pénzem nem volt, 300 koronát a kemecsei hitelszövetkezetben vettem fel, hogy azt majd október hóban fizetendem vissza. így újból adós vagyok, de lehet, hogy azzal még egyszer kisegítettem azt a könnyelmű fiút még meglévő adósságaiból. De egyszersmind ez alkalommal hozzá írott, jó tanácsokkal tele levelemben végképpen elbúcsúztam tőle. Mert hát ismerve az ő hideg természetét, mely szerint sem éngem, sem más hozzátartozóit, még az egyetlen testvérét sem szokta soraira méltatni, csak ha pénzt kérhet, most már itt többé semmi kilátása nem lévén pénzhez juthatni, biztosan nem ír többé nekem egy árva betűt sem. így az életben alig érintkezünk többé. * Folyó évi április hó folyamán két nagyterjedelmű és szenzációval teljes bűnügyi tárgyalás folyt a budapesti törvényszék előtt, éspedig a Zsitvay Lajos curiai bíró elnöklete alatt működő esküdtbíróság előtt Polónyi Géza volt igazságügyminisztemek Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő elleni panasza tárgyában. Ugyanis mint e naplójegyzetek IV. füzete 97-98. lapján említve volt, Polónyi igazságügyminiszter programbeszédjében [!] kijelentette, hogy igyekezni fog a börzei csalásoknak és visszaéléseknek gátat vetni, és a mindennemű néplázító zugirkászokat megrendszabályozni. Mely nyilatkozat által leginkább a börzei spekuláns és zugirkász zsidók érdekeik veszélyeztetését látván tömegesen fellázadtak Polónyi ellen és mindennemű eddigi előéletére vonatkozó rágalmakkal igyekeztek őt elhalmozni. Érdekeik támogatására Halmos János budapesti polgármestert és Lengyel Zoltán országgyűlési képviselőt megnyemiök sikerült, kik közül Lengyel Zoltán az általa szerkesztett Újság című lapjában közzétett cikkben nyilvánosan is megrágalmazván, Polónyi a miniszterségről lemondott, és Lengyel ellen rágalmazás és becsületsértés iránt vádat emelt. Melynek következtében Lengyel bűnösnek találtatván a becsületsértés vádjában, az esküdtbíróság ítélete alapján 3 hónapi fogház és ezer korona megfizetésére ítéltetett. Mellyel Polónyi szeplőtlen becsületessége teljesen bizonyítva lett ugyan, azonban azáltal, hogy Polónyi a miniszterségről visszalépett, az általa célba vett munkálkodások és úgy a közjó, mint közerkölcsiségre valóban óhajtandó változtatások háttérben maradása minden esetre károssá válhat, mert a hivatali utódja - Günther Antal - megígérte ugyan, hogy mindenben elődje programját fogja követni, de kérdés, hogy lesz e képes azt oly kiváló eséllyel végrehajtani, mint Polónyi tette volna? * A másik nagy fontosságú bűnügyi tárgyalás egy többszörös rablás és gyilkosság elkövetésével vádolt nagyszámú cigánykaraván ellen tétetett folyamatba, mely még mindég folyamatban van. Ugyanis még a múlt nyáron egy, a dánosi határban lévő csárdában több év óta lakó és pénzes ember hírében álló kocsmárost ismeretlen tettesek kirabolták és magát, feleségét és szép, ifjú leányát kegyetlenül legyilkolták, és nagyobb mennyiségű pénzét és értéktárgyait elrabolták. Sőt a keletkezett lárma és segélykiáltásokra egy, a 293