Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

vagyoni helyzete nem hasonlítható az 1861-iki tisztikaréhoz.229 Akkor ugyanis a legutolsó megyei esküdt vagy csendbiztos is számba vehető fekvő vagyonnal bírt, amiből 1861-iki hivataloskodása előtt is tisztességesen megélt, és azután is megélhetett. Azóta azonban sok víz lefolyt a Tiszán. Annál több ősi vagyon elúszott, és cserélt gazdát különböző okok miatt. Úgyhogy a jelenlegi közigazgatási tisztviselők legnagyobb része vagy teljesen va­gyontalan, vagy adósságokkal túlterhelt vagyonnal küzd. Mármost, ha a minden aljasságra kész, törvénytelen kormány őket állásuktól ellenszegülésükért megfosztja, azzal együtt nyugdíjjogosultságukat is elrabolja, akkor mehetnek koldulni. Azért újból csak azt mon­dom, hogy könnyű annak rezisztálni [ellenállni], aki az által nem veszíthet semmit. Míg a tisztviselőség létezése alapját kockáztatja, tehát azt tőlük kívánni lelketlenség, azok e tekintetbeni adott szavuktól felmentendők. Előbbi pontban kifejezett azon megjegyzésemet, hogy a király helyettesítője az or­szággyűlés feloszlatásánál egy kikeresztelkedett zsidóból felemelkedett vezérőrnagy, akként illő megmagyaráznom, hogy én, mint akinek Nyíri Sándor nagybátyja - Nyíri Ferenc - sógorom, az ő származását igen jól tudom, atyja Nyíri János - előbb Kandel nevet viselt - és zsidó volt. De atyjával, Kandel Kristóffal együtt az egész Kandel család, sőt a vők is - Polák Alajos és Korányi, előbb Kornfeld Sebald - a keresztény katolikus hitre tértek az 1830-as évek utolján vagy az 1840-es [évek] elején. Mint ilyenek, már gyors előhaladást tettek, különösen a Korányi Sebald fiai, ti. Frigyes230 és Adolf. A nagy hazafi, Bónis Sámuel leányait vették el. Az első az orvosi, utóbbi az ügyvédi pályán lettek elsőrangú kapacitássá. Nyíri Sándor atyja, János, előbb Kandel Joanes, atyja után átvette a Madátsy Imre és Károly testvérek székelyi birtokának bérletét, s azt mintegy 30 évig bérelte. így született Nyíri Sándor Székelyben. Anyja Korányi Máli volt, [Kornfeld] Sebald Szatmáron lakott fivérének a leánya. Tehát szintén kikeresztelkedett zsidó. Csakhogy nő lévén, nem volt kömyülmetélve [!], mint atyja. Sőt, még a Korányi fiúk is még mind zsidók voltak. Látszik is az arcaikon. Egyébiránt mindannyian, Nyíriek és Korányiak igen tisztességes, becsületes, szorgalmas, igyekező emberek, és jó hazafiak voltak. Megen­gedem, hogy Sándor is az, és hogy még élő atyjának könnyei, melyeket - mint a lapok írják — afelett hullatott, hogy fiát az országgyűlés feloszlatására rendelték, nem voltak kro- kodilus könnyek. Annyival is inkább, mivel testvérje - Nyíri Ferenc sógorom aki bizony már úgy 77 éves ember, fekvő beteggé esett a Nyíri Sándor küldetése feletti bánatában. Ez nem szimulálás, arról magam meggyőződtem. Hogy ez a szemenszedett hazaárulókból alakult kormány a legpiszkosabb tettekre is kész, annak legszembeötlőbb bizonysága az az alávalóság, amit az én Sándor fiammal legutóbb elkövetett az igazságügy igaztalan kezelője, Lányi. Ugyanis a múlt év utolján ha­lálozás folytán üresedésbejött Szatmáron egy törvényszéki bírói, és Halmiban a járásbírói állás. Az én fiam, aki már 9 éve albíró, mindkét állásra pályázott, és mindkettőre első helyen volt - úgy a törvényszék, mint a királyi tábla által felteijesztve. Sőt, Lányi meg is ígérte élőszóval a promotiót [előléptetést]. Folyó hó elején értesítést is jött, hogy a szatmárira van előterjesztve. Barátjai [!] már gratuláltak is neki, de a kinevezés nem akart a lapokban megjelenni. Minek oka iránt Megyery István budapesti királyi ügyész - rokonunk - fiam kérelmére puhatolózván, nyomára jött, hogy Kristófíy belügyémek 76 valamelyik gazember asszisztense besúgta, hogy fiamnak az apósa Szikszay Pál, aki mint alispán Szabolcs megyében fő vezetője és vezénylője a nemzeti ellentállásnak, 229 Forrai, 1998. 180-186. 230 Példás életet élő, országos hírnévre szert tevő Szabolcs megyei zsidó család tagjai. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom