Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
vagyoni helyzete nem hasonlítható az 1861-iki tisztikaréhoz.229 Akkor ugyanis a legutolsó megyei esküdt vagy csendbiztos is számba vehető fekvő vagyonnal bírt, amiből 1861-iki hivataloskodása előtt is tisztességesen megélt, és azután is megélhetett. Azóta azonban sok víz lefolyt a Tiszán. Annál több ősi vagyon elúszott, és cserélt gazdát különböző okok miatt. Úgyhogy a jelenlegi közigazgatási tisztviselők legnagyobb része vagy teljesen vagyontalan, vagy adósságokkal túlterhelt vagyonnal küzd. Mármost, ha a minden aljasságra kész, törvénytelen kormány őket állásuktól ellenszegülésükért megfosztja, azzal együtt nyugdíjjogosultságukat is elrabolja, akkor mehetnek koldulni. Azért újból csak azt mondom, hogy könnyű annak rezisztálni [ellenállni], aki az által nem veszíthet semmit. Míg a tisztviselőség létezése alapját kockáztatja, tehát azt tőlük kívánni lelketlenség, azok e tekintetbeni adott szavuktól felmentendők. Előbbi pontban kifejezett azon megjegyzésemet, hogy a király helyettesítője az országgyűlés feloszlatásánál egy kikeresztelkedett zsidóból felemelkedett vezérőrnagy, akként illő megmagyaráznom, hogy én, mint akinek Nyíri Sándor nagybátyja - Nyíri Ferenc - sógorom, az ő származását igen jól tudom, atyja Nyíri János - előbb Kandel nevet viselt - és zsidó volt. De atyjával, Kandel Kristóffal együtt az egész Kandel család, sőt a vők is - Polák Alajos és Korányi, előbb Kornfeld Sebald - a keresztény katolikus hitre tértek az 1830-as évek utolján vagy az 1840-es [évek] elején. Mint ilyenek, már gyors előhaladást tettek, különösen a Korányi Sebald fiai, ti. Frigyes230 és Adolf. A nagy hazafi, Bónis Sámuel leányait vették el. Az első az orvosi, utóbbi az ügyvédi pályán lettek elsőrangú kapacitássá. Nyíri Sándor atyja, János, előbb Kandel Joanes, atyja után átvette a Madátsy Imre és Károly testvérek székelyi birtokának bérletét, s azt mintegy 30 évig bérelte. így született Nyíri Sándor Székelyben. Anyja Korányi Máli volt, [Kornfeld] Sebald Szatmáron lakott fivérének a leánya. Tehát szintén kikeresztelkedett zsidó. Csakhogy nő lévén, nem volt kömyülmetélve [!], mint atyja. Sőt, még a Korányi fiúk is még mind zsidók voltak. Látszik is az arcaikon. Egyébiránt mindannyian, Nyíriek és Korányiak igen tisztességes, becsületes, szorgalmas, igyekező emberek, és jó hazafiak voltak. Megengedem, hogy Sándor is az, és hogy még élő atyjának könnyei, melyeket - mint a lapok írják — afelett hullatott, hogy fiát az országgyűlés feloszlatására rendelték, nem voltak kro- kodilus könnyek. Annyival is inkább, mivel testvérje - Nyíri Ferenc sógorom aki bizony már úgy 77 éves ember, fekvő beteggé esett a Nyíri Sándor küldetése feletti bánatában. Ez nem szimulálás, arról magam meggyőződtem. Hogy ez a szemenszedett hazaárulókból alakult kormány a legpiszkosabb tettekre is kész, annak legszembeötlőbb bizonysága az az alávalóság, amit az én Sándor fiammal legutóbb elkövetett az igazságügy igaztalan kezelője, Lányi. Ugyanis a múlt év utolján halálozás folytán üresedésbejött Szatmáron egy törvényszéki bírói, és Halmiban a járásbírói állás. Az én fiam, aki már 9 éve albíró, mindkét állásra pályázott, és mindkettőre első helyen volt - úgy a törvényszék, mint a királyi tábla által felteijesztve. Sőt, Lányi meg is ígérte élőszóval a promotiót [előléptetést]. Folyó hó elején értesítést is jött, hogy a szatmárira van előterjesztve. Barátjai [!] már gratuláltak is neki, de a kinevezés nem akart a lapokban megjelenni. Minek oka iránt Megyery István budapesti királyi ügyész - rokonunk - fiam kérelmére puhatolózván, nyomára jött, hogy Kristófíy belügyémek 76 valamelyik gazember asszisztense besúgta, hogy fiamnak az apósa Szikszay Pál, aki mint alispán Szabolcs megyében fő vezetője és vezénylője a nemzeti ellentállásnak, 229 Forrai, 1998. 180-186. 230 Példás életet élő, országos hírnévre szert tevő Szabolcs megyei zsidó család tagjai. 237