Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

amidőn is a honfoglalás második évében Szabolcs, Tass és Töhötöm vezérek a szerencsi táborból a Tiszán átjővén, a mostani Szabolcs, Szatmár és Szilágy megyéket elfoglalták és meghódoltatták, a Keme nevű családfő egy régi földsáncot talált, mely három oldalról rétekkel volt körítve, arra hozzátartozóival letelepedett, amely is nevéről Kemecsének, vagy megszálló helyének neveztetett. Hogy pedig a földművelésben jártas emberekre is szert tehessen, a közeli Rád nevű helyről, hol a hunok és avarok dúlásai előtt római kolónia létezett, és azon lakott római származásúak azon rétek közé ékelt félreeső helyen megmaradtak, azokat meghívta a részére adományozott földekre, és ott nekiek földeket engedett, adott át avégett, hogy azok használata bérében az ő földjeit is munkálnák. Ily módon alakult Kemecse községe, melyet mint földesura, a Keme utódai, Kemecsey név alatt bírtak, éspedig az 1613. évből meglévő osztályos egyezség bizonyítása szerint is, még azon egyezség kelte idejében is kizárólag bírták. Mely osztályos egyeséglevélben Ke­mecsey László gyermekei, Anna Nyiczky Istvánné, Juliánná Kércsy Jánosné és Ferenc az egész Kemecse felett osztoznak. Az eredeti földvár helyének déli, legmagasabb pontjára a templom épült, és a lelkész és tanító lakásául adatott át az egyháznak. Az északi fele Nyiczkynének jutott, Juliánná Kércsynének a főudvar helytől keletről, Ferencnek nyugatról adatott megfelelő területű belsőség. Mely három testvérek maradékai birtokolták Kemecsét egész a XIX. század második feléig, éspedig Kércsy Jánosné Julianna után a Répássy, Krasznay, Megyery és egyik ág Kristonok, Bodók, Kelemenek, Anna, Nyiczkyné után a Nyiczkyek, míg 1830 körül Nyiczky István elcserélte Korda Károlynak ramocsaházi birtokáért, kitől előbb a 40-es évek elején csődbe jutott, 1854-ben pedig elárvereltetett, így ez a rész idegen kézre került. Kemecsey Ferenc hasonnevű fiában a család fiúágon kihalván, az őt illető egyharmad a Mikeczekre és a Fejér családra jutott 2. Kemecsei Ferenc leányai után. Míg az említett osztály előtt már különállólag birtokolt Lévay-féle 1/4 rész után felerészben Zoltán Pál utóda, Irinyi Johanna Krajnik Józsefné fele részben, másik fele részben Zsidayak, Szithák, az ábrányi Borbélyok, Hagymássyak, Petheők, Kristonok, Márczyak sat. Az 1863-bani végrehajtott tagosítás alkalmával ugyanezek, és mindannyian Kemecsey örökösök osztoztak természetesen. A leszármazáshoz képest Kemecse község határán, míg ezen fentebbiekben előadottak hitelességéül kétségbe vonhatatlan bizonyítékot szolgáltat az a körülmény, hogy az úr­béresek részére kiadott 1100 holdnyi határrészen, a Rád helyén létezett római kolónia maradványából ide települt rómaiak egyenes leszármazó maradékai osztoztak. Kik közül némely családok az eredeti római nevet most is viselik, úm.: Pásztor, Márkus, Pulveri. Má­sok magyarosítva használják, mint Marton (Martinyi) Nagy (Magnus) Nyerges (Nervusa) sat. Beírtuk továbbá a jegyzőkönyvbe, hogy jelenleg hány lakosa van a községnek. Szám _I2. szerint 2611, akik összesen 465 házban laknak. Vallásfelekezetek szerint van 582 ró­mai katolikus, 1696 evangélikus református, 373 zsidó, 46 görög katolikus, 14 ágostai evangélikus; három templom: a római katolikus Király Antal plébánussal, az evangélikus református Vitéz Mihály lelkésszel, és a zsidó Glück Emanuel rabbival. Vasúti állomás, szolgabírói hivatal, Krasznay Péter fö-, Elek Béla alszolgabíró, Kovács Lipót járási, dr. Horváth József körorvos, csendőr és pénzügyőri állomások. Községi bíró Petheő János, jegyző Géczy Ádám, 24 községi képviseleti és 6 megyei bizottsági tag sat. Van a községnek három főutcája, mely szemek neveztetik, úm.: Bogdányi-, Halászi- és Derékszer, és melyek északtól délnek nyúltak. Ezeket két, a község keleti szélén lévő csatomahídtól elágazó körút északi és déli vége köti össze, míg a község déli oldalán a község belsőségi kertjeit érintő Namény-tokaji országút vonul el, melyen kívül ez idő szerint még csak a méntelep 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom