Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
A kisebb királyi haszonvételi jogok megváltását elrendelő 1889. évi XXXVI. te.123 rendeletéinek megfelelőleg az ahhoz szükséges előmunkálatokat elkészítvén, azokat a nyíregyházi adófelügyelőséghez még 1889. április hó elején beadtam, honnét az a királyi törvényszékhez tétetett által a jogosultság arányának megállapítása végett, ahol is az ezeknek tárgyalásával megbízott Kovács István törvényszéki bíróval érintkezésbe tevén magamat, aki az e nembeli ügyekkel túlterhelve lévén, felkért, hogy a kemecsei regále felosztását az általam évenként gyakorlott, és így jól ismert kulcs szerint készíteném el. Mit én teljesen elkészítvén, az [...] a kemecsei regále váltságdíjául megállapított 32 388 forintból 113 'A telekre felosztva, eset egy telekre 285 forint 40 krajcár. Az éngem illető 2 egész és 7836/10 000 rész telki illetőségre 767 forint 75 krajcár, mely azonban csak következő évben tétetett folyóvá, és akkor volt felvehető. Ezen kívül csekély halászi illetőségemre is 68 forint 70 krajcár esett, s így tekintettel arra, hogy a kemecsei regále- haszonbérből évenként nekem telki illetőségeim után 22-23 forint jövedelem jutott, a regáleváltság elég jól meg lett fizetve. Tehát ezen nemesi kiváltság elvesztése nem okozott kárt nekünk, kemecseieknek. * Ezen év őszén Sándor be lett helyezve Nyíregyházára, és ott lett alkalmazva a törvény- ^ széknél mint gyakornok. Ahol azonban nem lévén közeli kilátás arra, hogy hamarosan jegyzői állásba juthasson, egy Nyitra megyei Galgóci járás községénél üresedett jegyzői állás elnyeréséért folyamodott az év végén, amit leginkább sógora, Mezey Gyula közbenjárására el is nyert, hol azután az iglói iskolázása közben elsajátított tót nyelvnek hasznát vehette. * Ezen évi december hó 15-én kiadtam újból haszonbérbe a külső tagos birtokomat Márkus József kemecsei lakosnak 1890. évi január 1-től számítandó hat évre, évi 725 forint évi bérért az előbbi, 1885-re megállapított feltételek mellett. * Végre ezen évi december hó 18-án általános tisztválasztás lévén, alispán lett Miklós László, főjegyző Mikecz János. Én pedig közfelkiáltással újból megválasztattam a Bogdányi járás főszolgabírójául. * Családomban semmi változás fel nem merült, minthogy Sándor fiam kineveztetvén Gal- gócra a járásbírósághoz aljegyzőnek. Oda az év vége felé el is költözött, ahonnét Tor- nócon lakó Mariska nővéréhez vasúton egy óra alatt elutazhatott, s így majdnem minden vasárnapot ott töltött. * Úgyanazon év december havában Szatmár megyében is általános tisztviselő-választás tartatott, melyhez már jó előre nagy korteskedéssel készültek. A megye két pártra szakadt. Az egyik párt a megye székhelyét Nagykárolyból Szatmárra kívánta áthelyezni, a másik gróf Károlyi István vezetése alatt Károlyban meghagyni. A szatmáristák Nagy Lászlót, a * 123 Az 1889: XXXVI. te. szoros következménye az 1888. évi XXXV. tc-nek, amennyiben ez a korábban meghozott törvény állami jövedéki forrássá minősítette az italmérést és szeszforgalmazást. Ezért, akik korábban italmérési joggal rendelkeztek, s azt most elveszítették, az államtól kárpótlást kaptak. Ennek eljárási módját és a kárpótlás mértékét határozta meg a Krasznay által említett törvénycikk. 119
