Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
mint rossz tulajdonokkal volt felruházva. Túlságos szorgalma a házi teendők körül idézte elő még elég korai halálát. * Ezen évi december hó 20-án általános tisztválasztás lévén, az csak a formalitás kedvéért látszott megtartottnak, mert az összes tisztikarnál éppen semmi változás nem jött közbe Az egész egy fél nap alatt bevégződött, mindenki közfelkiáltással újból beválasztatott, közöttük én is főszolgabírónak. 1884.év Ezen év 4. napján elmentem Sándor fiammal Munkácsra, hogy őt egyéves önkéntesül megvizsgáltassam. Az azon évre felhívott hadkötelesek első korosztályába esvén, mint iglói VIII. osztálybeli tanuló karácsonyi vakációra hazajött. Ezt a sorozás megejtésére is felhasználtuk. A fiúnak a jobb válla alacsonyabban állott a balnál, hát felhívtam reá a vizsgáló orvosok figyelmét, hogy nincsen-e hátgerinc-elferdülése. Mire a honvéd orvos megjegyezte, hogy az csak azért áll lejjebb, mert Iglón sokat jár a Blaumenti kö- röndbe az ottani Milikkel és Lizikkel táncolni, és hogy azok alacsonyabbak, mint ő, hát kénytelen jobb vállát lejjebb ereszteni, hogy azokat kényelmesen magához ölelhesse, s így reászokott. Majd katonáéknál alkalma lesz a fegyver bal vállon hordásával egyenesbe hozni vállait. Egyébiránt receptül tanácsolja neki, hogy addig is, még szolgálatba lépne, az egyensúly mielőbbi helyreállítása céljából az Iglón szintén bőven található Marda és Hancsa tót leányokat pedig bal kézzel ölelgesse. A sorozás befejezése után a Kemecséről Munkácsra került Márczy Mihály 48-as bajtársamat kerestük fel. Ott jó ebédjét és még jobb borait elköltvén, kiszánkáztunk a várba és szent áhítattal szemléltük azokat az erős falakat, melyeket hajdan a hőslelkű Zrínyi Ilona évekig védelmezett a német zsarnokság zsoldosai ellen. De minden esetre rosszul esett látnunk, hogy ahol régen a szabadság felkent bajnokai és hősnői honoltak, most rabok, fegyencek tanyájául szolgál. Az esteli 11 órai vonattal azután hazafelé indulván Csapig együtt utaztunk, honnét Sándor Igló felé, én pedig hazafelé fordultam. Sándor a Legenye-Mihályi állomáson kiszállt Katitséknál, hol megtudta, hogy Katits megint a központra vágyakozik. Már nyomorult piszok állomásnak nevezi Legényét. Ezen értesítést véve rögtön rájuk írtam, és mindenáron le kívántam beszélni, hogy ne menjen Pestre, nehogy megint le kelljen onnét rimánkodni. Ebből azután hosszas levélváltás következett, sőt el is mentünk feleségemmel hozzájuk, hogy lebeszéljük az át- helyezkedésről. Már meg is ígérte, hogy leteszen róla, melyen megnyugodva a levelezést a tárgyban beszüntettük, amidőn egyszer arra a meglepetésre ébredtünk, hogy minden híradás nélkül Pestre költöztek. * Azon év február 8-án bérbe adtam a külső tagomat Márkus József kemecsei lakosnak azon évi január hó 1-től számítandó hat évre, azaz 1889. év december hó 31-ig évi 650 forint haszonbérért, melyből azonban csak 500 forintot fizet évenként, 150 forint pedig egy tanya építésére nála marad, mely tanyát még azon évben köteles felépíteni, éspedig egy kétvégű lakóházat és egy ólat, melyekhez szükséges vályogokat már előző évben még általam megvetetvén, azt felhasználhatja. Továbbá köteles a birtokra eszközölt öt hold dohányterméshez szükségelt egy 12 öl hosszú és 3lA öl széles dohányhodályt építeni, 108
