Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
lakását Mikecz Miklóshoz, aki Boronkaynak sógora lévén minden ezen munkálatból kifolyó jövedelmeket nekijuttatott. Tágas udvarát anyagraktárul használták, amiért 1600 forint évi bért fizettek. Miklóst magát raktárfelügyelettel bízták meg, amiért 1200 forint évi fizetést húzott. A kemecsei határon keresztül nagy terjedelmű laposokat kellett áttölteni, ahol az ásott csekély mederből a kétoldali töltéshez szükségelt föld megközelítőleg sem telt ki, azt távolról kellett szállítani, mit hossz-szállításnak neveztek. Ezt árlejtés útján a Mikecz Miklós kezére játszották köbméterenként 45 krajcárért. Erre ő alvállalkozókat kapott 20-24 krajcárjával, s így minden köbméteren legalább 20 krajcárt nyert. Ezen kívül szállást, kosztot adott a mérnököknek fejenként havi 35 forintért. Ily módon a pár év alatt gazdag emberré lett. Megvette a Mezőssy Tamásné birtokának felét, 140 hold földet. Két elhalt testvérje - István és Gábor - illetőségét, körülbelül 250-260 holdat. Mindezt anélkül, hogy egyebet tett volna, minthogy a tornácon pipázgatott. Ezután olyan egyszázholdas birtokosból 500 holdas lett. De ha maga nem sokat küzdött is a vagyon- szaporítás körül, de dolgozott a jó felesége, Inczédy Borbála, akinek sem éjjel, sem nappal nem volt nyugta annyi szünet nélküli munka miatt. Naponként 3-5 mérnök kosztolása, ágynemük, ruhaneműk tisztán tartása, s ezen felül öt apró gyermek gondozása, kik közül még egy párt ringatni is kellett. Amire, mikor férjét sürgette, hogy úgyis éppen úgy az övé a gyerek, hát ő is ringassa, a kutya indolens [közönyös] Miklós azt felelte, hogy ringasd te a magad felét, az enyém meg hadd síijon. Mindamellett mindég jókedvű volt, és mindenkihez nyájas, előzékeny tudott lenni. Pedig sokszor erősen látszott rajta, hogy a sok strapa megviselte. De munkakedve nem tört meg soha. Be nagy boldogság is egy jó feleség! Az a legbecsesebb adomány, amit az ember a gondviseléstől kérhet. * Már ekkor egész serege gyűlt össze a mérnököknek, és az egyéb, e munkánál használható egyéneknek. Mezeynek az egyetemen megismert jó barátjai folyton gyűltek hozzá, hogy még ott kiismert tudományos készültségük mellett gyakorlatot szerezhessenek. Török Berci, Mauler Mátyás, Kerekes Józsi, Horváth József, Hrabovszky, sőt volt egy Depoló nevű olasz, egy Krenfi nevű egyiptomi fiú, aki Kairóban született. Atyja Bemmel kimenekült 48-as magyar honvéd volt. Anyja pedig valódi arabs nő. Ez a fiú fiatal gyerekember létére 11 nyelvet beszélt. Került is gróf Sztadniczky László nevű elzüllött lengyel gróf munkavezetőnek alkalmazva. Wittenberger Koméi kisszebeni német fiú, kereskedősegéd, legügyesebb irodai közeg. Borbély Gáspár sógoromnak Endre nevű fia hazakerült a hároméves katonai szolgálatból, gépészséget tanult fiú a szivattyúzásokat vezette. Sőt még az én 16-17 éves Sándor fiam is, amidőn nagy vakációra itthol volt 50-60 forint havidíj mellett kubikbemérésekre és irodai teendőkre alkalmaztatott. így haladt a munka a legnagyobb eréllyel és feltűnő sikerrel, egész a tél kezdetéig. Amikor azután az irodai dolgozatok, tervek tisztázása, leszámolások folytak. Persze a vonalba eső községekben, Gáván, Bujon, Kótajban, Kemecsén, Demecserben felváltva bálok, víg mulatságok, névesték is rendeztettek, nehogy - mint Török Berci mondta - télen által elszokjon a lábuk a kilépéstől, amire a mérnököknek nagy szükségük van. 1882. év Az év elején Laskay István vöm az én bíztatásomra erősen készült a jegyzői vizsgára. Előképzettséggel bírt, amennyiben jogvégzett ember volt, és a bukásától fogva Halászban, az ottani kitűnő készültségű jegyző, Sutka István mellett gyakomokoskodott, akinek 103
