Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

után édesanyja, Uray Johanna evangélikus református vallású unszolására lelökte, és a jogi pályára szánta magát. Igen éles elméjű gyerek lévén kár lett volna papnak.

*

Zoltán János 1877-ben - Bónis Barnabásnak főispánná történt kineveztetése után - alispánná választatván, helyébe képviselőül Vidovics Ferenc lett megválasztva a bogdá- nyi választókerületben, aki ellen az 1878-iki általános választás alkalmából Lónyay Menyhért miniszterelnök Szőgyényi Emilt léptette fel. Azon felül még Kállay Aurélt is felléptette testvére - Jenő - ellenzéki programmal. így két ellenzéki lévén felléptetve, az első választásnál egyik sem kapott általános többséget. Fianem Szőgyényi és Kállay Aurél között újabb választás történt, amikor pár szótöbbséggel Szőgyényi Emil lett meg. így érte a választókerületet az a gyalázat, hogy kormánypárti képviselőt nyert. Én mindvégig Vidovicsot pártoltam, úgyhogy már a második választásnál csak hivatalból, a rend fenntartása végett jelentem meg, de egyik jelöltre sem szavaztam.

*

Katits addig fészkelődött Somon, míg egyszer ahelyett, hogy jobb állomásra helyezték volna, áttették Szürtére, amely állomás a Nyíregyháza-ungvári vonalon, úgy másodrendű vasúton lévén, Somnál alsóbb rendűnek tekinthető. Lakása elég kényelmes, szolgálata - kevés vonatok közlekedvén - éppen nem terhes, ennyiben nyert az áthelyezéssel.

*

Ez az év mindennemű gazdasági terményekben, de különösen gyümölcs- és szőlő termésben rendkívül áldásos volt. Ugyannyira, hogy kajszibarackot és spanyol meggyet vagon számra tudtunk Galícia és Oroszország felé szállítani, éspedig elég jó árért. A spanyol meggy puttonyát 36-40, magyar iccéjét 4-5 forintjával, a kajszibarackot 3-4 forintjával fizették a szállítók. A téli almát 1 forint 50 krajcárért adhattuk el, a mindennemű szilvákból pedig több évre elláthattuk magunkat szilvóriummal. A szőlőt meg pláne alig győztük leszüretelni, oly mennyiségben termett. És ha mennyiségre nem is, de jóságra nézve meghaladta az 1868-iki termést is, de eladni teljeséggel nem lehetett. Én örültem rajta, hogy aminek már hordót nem tudtam szerezni, és a csömöszölő ládákba[n] állott, 6 hordóval el tudtam olyan vevőnek adni 3 forintjával hordóját, aki hordót hozott hozzá. A többit be kellett szuszakolnom az én kis pincémbe, ahol előbb három sorjával le lett rakva 24 hordó, és azokra felül még két sorba 15 hordó. Arról, hogy majd azokat annak idején lehúzzuk, a hely szűke miatt szó sem lehetett. Különben is még akkor abban a véleményben voltunk, hogy a nyíri vinkónak jobb a seprűjén állani.

*

Még ezen évi november hó 13-án elhalt Mikecz Károly sógorom 60 éves korában. Hagyván maga után özvegyét, Mária testvéremet, ki ekkor 52 éves volt, és két fiú- és 8 leánygyermeket. Utóbbiak közül három már férjnél volt, öt pedig kiskorú hajadon. Nője vagyonával együtt 260-270 holdnyi igen jó minőségű birtoka maradt, mely a kiterjedt családhoz mérten elég kevés, de teljesen tehermentes volt. Az örökösök nem lévén nagy háztartáshoz szokva, és már a fiúk és három leány szárnyukra lévén bocsátva, a honlévők a jól jövedelmező kis birtokból elég tisztességesen megéltek.

99