Raj Tamás: A nagyhalászi Hevra-könyv - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 37. (Nyíregyháza, 2009)

Szabályzatok 1. A Szent Egylet tagjai közül mindenki adjon évről évre másfél arany pénzt (= magyar koronát), és évente kétszer (két részletben) fizessék be ezt a pénzt, vagyis 75 krajcárt Adár 7-én, és 75-öt Jom kipur előnapján. 2. A Szent Egylet minden tagjának serénynek kell lennie, ne legyen tudatlan, jártas legyen az összes vallási törvényben és szokásban, amelyek ebben a kérdésben, a szeretet gyakorlásának ügyében szükségesek, nehogy Isten ments botlásba kerüljenek. 3. Ha Isten ments egy beteg ember hangja hallatszik a településen, meg kell látogatniuk őt nap mint nap, mert boldog, aki megsegíti a szegényt, a beteget, minden számára szükséges dologgal. S ha ez az ember, Isten ments, halálán van, és (folyamatosan) őrizni kell, akkor az elöljáró (a pénztáros) rendeljen ki, sorsolás útján két embert, és az őrzés (kötelezettsége) ezután folyamatosan térjen rá a Szent Egylet minden tagjára, egymás után. S ha valakire úgy esik a sorsolás, hogy nem volna odahaza, akkor az elöljáró felkérhet helyette egy másik embert, s ő (köteles) ezt megfizetni azonnal, minden fenntartás és vita nélkül. 4. Ha valaki, Isten ments, nagy veszélybe kerül, nem hagyhatják egyedül a beteget, még nappal sem. 5. Sa lélek távozásának órájában (ne közülünk való legyen) vallási kötelezettség (= micva), hogy tízen legyenek, hogy olvassanak vele, ahogy ki lett nyomtatva a „Jábok átkelője" (című temetői imádságos) könyvben. 6. Ha Isten ments meghal egy egyévesnél kisebb gyermek, akkor az elöljáró küldjön el egyet a Szent Egylet tagjai közül, sorsolás útján, hogy szeretetet gyakoroljon, és elvégezze a temetés minden tennivalóját, ahogyan az illő és megszokott. Egyévestől egészen hat évesig menjenek ketten, hogy foglalkozzanak vele. Hatévestől felfelé a törvény olyan, mint a felnőtté, minden tekintetben és minden szükséglet szerint. 7. Az elföldelésnél is legyen sorsolás, hogy négyen menjenek a sírt kiásni, közülük senki sem mentheti ki magát semmilyen mentséggel, és különösen nem tagadhatja meg, mert egyedül rajta (áll) a vallási kötelezettség. Mégis, ha nem volna otthon, vagy olyan súlyos beteg volna, ami ismeretes az elöljáró számára, egy (másik ember) léphet a helyébe, de neki meg kell azt fizetnie a magáéból. 8. (Ha) meghal (valaki) a településen (ne közülünk való legyen), a Szent Egylet minden tagja köteles sietni, hogy szeretetet gyakoroljon vele, s ellássa minden szükséges dologgal, amíg el nem temetik őt, és különösképp (ügyeljenek arra), hogy senki se távozzon a településről a temetés utánig, ha csak nem az elöljáró engedelmével, mivel ez sürgős teendő. 9. A koporsó készítése és az elföldelés órájában viselkedjenek tisztelettel és istenfélelemmel, s ügyeljenek arra, hogy ne tegyenek semmit csúfondáros módon, és ne legyen köztük semmi megszégyenítő, és ne beszéljenek, Isten ments, gunyorosan és meggondolatlanul, ne tapossanak a szerszámokra ásás közben, és ne is üljön egyetlen ember se a (koporsó)deszkára, és különösen ne hajoljon térdre (a koporsó) fűrészelése közben. Az elöljáró álljon (ott) a koporsó készítése és a fürdetés órájában, nehogy Isten ments elfeledkezzenek valamilyen apró dologról. 10. A sírhely ára koraszülött esetében 40 krajcár, 30 napostól felfelé 13 éves korig 60 krajcár, 13-tól felfelé, akár fiú, akár lány, 1 arany pénz (korona), a koporsó és a halotti gyolcsruha költségén kívül. S ha Isten ments egy ház ura (családfő) hunyt el, aki a Szent Egylet tagjainak egyike, noha ő a város lakosa (volt), a sírhely ára ugyanúgy 1 arany pénz, és a temetés előtt adják meg az elöljárónak (a pénztárosnak) a sírhely költségét. Ha pedig ő a Szent Egyleten kívülálló, akkor a sírhely ára képessége szerinti legyen, ahogyan azt a Szent Egylet tagjainak többsége kiveti rá. 11. A halott elkísérése (temetési szertartása) legalább tíz felnőtt (férfi jelenlétében) legyen (megtartva). 12. A gyászoló első étkezése (a temetést követően) a Szent Egylet tagjaitól legyen (előkészítve és feltálalva) . 13. A gyászhét minden napján a Szent Egylet tagjai közül legalább ketten menjenek el (a gyászházba) a gyászolók megvigasztalására.