Az 1956-os magyar menekültek ügye Iserlohnban. Forrásválogatás - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 35. (Nyíregyháza, 2006)

Götz Bettge: „Iserlohn segíteni akar a magyar menekülteken"

további 38 főt Hemerben 5 szállásoltak el, ahol munkát is kaptak. Ugyanezen újsághír szerint több mint 2200 menekült volt a bocholti táborban, Észak­Raj na-Vesztfália tartomány központi befogadótáborában, többségük 35-50 év közötti férfi. Semmi esetre sem a segítőkészség hiánya okozta, hogy lserlohnban vi­szonylag csekély számú menekültet fogadtak. A városokban és községekben leginkább lakóhelyiségből volt hiány. Tizenegy évvel a második világháború vége után az állam legfontosabb feladatai közé tartozott az újjáépítés és a la­kásépítés. Ezzel összefüggésben tekintsük át az iserlohni lakáshelyzetet: a várost nem tették a földdel egyenlővé a bombázások, csupán szórványosan támadták a levegőből, úgyhogy a háborús cselekmények következtében az épületekben csekély kár keletkezett. Ez a kedvező helyzet mégis gondot oko­zott a városnak. Az amerikai, illetve angol egységek katonai parancsnoksá­gainak kényszerű elhelyezése mellett egyre több menekültet, számüzöttet és hontalant irányítottak ide. Az 1950-es évek közepén Iserlohn lakosságszáma 51 300 körüli volt, eb­ből kereken 11 300 fő száműzött, ill. menekült. Tehát arányuk a teljes népes­ség 22%-át tette ki. 6 Egy újságcikk szerint 1956 novemberében még 453 la­kás hiányzott a menekült családok elhelyezéséhez. 7 Csak az 1960-as évek elején enyhült a helyzet a lakáspiacon, amikor az addig fennálló szükségla­kásokat fel tudták számolni. E nehéz helyzet ellenére a városvezetés kész volt arra, hogy alapos vizsgá­lat után 30 magyar menekült számára a szükséglakásokat biztosítson. 8 Az is egyértelmű volt, hogy ebben a helyzetben az államtól is szerepvállalást vár­tak, a Vének tanácsa már említett ülésén következők hangzottak el: „E he­lyeknek az elfoglalása viszont attól függ, hogy a kormány mentesíti-e Iser­lohn városát a szovjet zónából menekültek 5. kontingense befogadásától. " 9 Hogy magyar menekülteket fogadtak-e be ekkor, amint már említettük, nem tudjuk megállapítani. Feltehetően a menekülteket csak egy rövid időre fo­gadták a városban - az iserlohni napilapok egyébként biztosan tudósítottak volna erről. A városi tanács hozott egy határozatot arról is, hogy a tervezett segélyintézkedések keretében adományként 1000 márka erejéig pénzbeni tá­mogatást nyújt a Vöröskeresztnek. A polgárság soraiból is számos támogatás 5 Hemer városa keletről határolja Iserlohnt. 6 O. Witte: Száműzöttek és menekültek, beilleszkedésük és alkalmazkodásuk. In: Heimatbuch, 1982. 54-59. o. 7 Westfalenpost, 1956. november 6. s A Vének tanácsa ülése, 1956. november 29. E tanács tagja volt a főpolgármester, a frakcióvezetők és a városigazgatás vezető tisztviselői. 9 Lásd a 8. lábjegyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom