Az 1956-os magyar menekültek ügye Iserlohnban. Forrásválogatás - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 35. (Nyíregyháza, 2006)

Galambos Sándor: Iserlohni források az 1956-os magyar menekültekről

előtti hajbókolásnak minősítette az egyiptomi segélyjavaslatot, mivel véleményük szerint ez a politikai kiegyensúlyozás jegyében fogant. Többen azt is hangsúlyozták, hogy ebben a helyzetben sem szabad elhanyagolni a szovjet zónából menekültek, azaz az NDK-ból és más szocialista országokból érkezett németek ügyét. Igen hosszú és élénk, közbekiabálásokkal tarkított vita bontakozott ki az összeg nagyságáról, a megosztás módjáról, a szavazás mikéntjéről. Abban azonban Lindner tanácstag (CDU) javaslatára a testület döntő többsége egyetértett, hogy a képviselők saját tiszteletdíjukból összesen 1000 márkát összeadjanak. Végül a tanácstagok 2000 márkát a magyarok, 1000 márkát az egyiptomiak segélyezésére szavaztak meg. A harmadik forrástípus egyetlen, rövid dokumentumból áll. Egy helybeli fiatal, Udo Wiedemeyer november 6-i naplóbejegyzésében azt rögzítette, hogy a rádiós szakkör tagjai hogyan tartják a kapcsolatot a magyar szabadságharcosokkal, akik a házak padlásán biciklidinamóval működtetett rádiókészülékekkel számolnak be az egyre romló helyzetről. A több mint harminc forrás jó lehetőséget teremt arra, hogy - akár mikrotörténeti módszerekkel - megismerjük, hogyan segítette a német nép a szabadságukért küzdő magyarokat. Köszönet érte! *** A kötetben kronologikus sorrendben először az újságcikkeket, majd a jegyzőkönyveket közöljük, végül a naplórészletet. A könyv első felében németül, második felében magyarul olvashatóak a dokumentumok. A német forrásokat igyekeztünk betűhíven közölni, meghagytuk az esetleges elütéseket is, beleértve a magyar tulajdonnevek eltérő írásmódját is. Az eredeti szövegben lévő különböző kiemeléseket (aláhúzás, fett betű, ritkítás) a kötetben egyöntetűen ritkítással jeleztük. Az 1950-es években Magyarországon és a Német Szövetségi Köztársaságban az önkormányzatok tanácsok formájában működtek. Azonban nemcsak abban volt jelentős különbség, hogy Magyarországon a tanácsok a diktatúra, míg az NSZK-ban a demokrácia eszközei voltak, hanem abban is, hogy más volt a szervezeti felépítés, vagyis voltak olyan testületek, amelyeket a másik rendszer nem ismert. Ezeket és más rövidítéseket a magyar szövegben lábjegyzetben igyekeztünk feloldani. ***