Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
1610-ben már anyaegyház. Lelkésze pedig akkor Somogyi Benedek volt. Iskola tanítója csak néha volt, anyakönyve 1763-ben kezdődik. Temploma régi ékes magas kő épület, amelynek és a toronynak újíthatása végett 1774-ben és 1779ben a nemes vármegyére folyamodván az egyház óhajtott választ nyert és mindkét épület újítását 1779-ben elvégezte. Ezen egyház régi jótevői közt emlékezetes a Móricz család, továbbá Géresi István úr, akit mind az úr asztaláhozi kelméket, mind az épületekre gyűjtött költségeket, mind a lelki pásztori illetményt többítették. A templom hajójának vagy nagyobb öblének hossza 8 öl, szélessége 6 öl és ez mennyezetes, a kis templom pedig vagy Sanctuarium, bolthajtásos, régi klastromi bolt ívekkel hossza lévén 4, szélessége 3 öl. A templom közepében kripta van. Mostani fa tornya 1816-ban épült a templom nyugati végéhez. Van egy régi fedeles cin kannája az egyháznak, ily felirattal: Pro pia Recordatione Passionis, et mortis Jesu Christi, ojferunt et dedicant Johannes Szereniei, et consors eius Elizabeth Zerdahelyi. Anno 1629. 24. December. " [Jézus Krisztus szenvedésének és halálának emlékére felajánlják és szenteltetik Szerednél János és felesége, Szerdahelyi Erzsébet 1629. december 24. J Ismét vagyon egy fedeles keresztelő cin kannácska, cin tállal és ilyen felirattal: „A. D. 1658. V. I. " Van még egy más fedeles cin kanna cifra metszéssel, és ily felirattal: „ad glóriám Dei fecit Andreas Nádudvari de Manis Németi 1668. Mely felirat alatt cimerként van metszve egy kardos kéz. Van egy mesterségesen kivert talpas ezüst pohár is a Sz. Asztalhoz, arany futtatással év szám nélkül. Kisebbik harangján ily felirat van: „miserere mei Domine!" Ugyan ennek koronáján ez van: „1692. " A nagyobbik harangon ily irat van: „A Beregszászvég Ardói református, sz. ekklézsia öntetté maga költségén Anno 1802. " Amely sahos abroszt pedig Szilágyi Jánosné Mester Éva ajándékozott az Úr asztalára, azon ily irat van kivarrva: S.E.M. 1827. Azon cserép korsón, melyben az úri sz. vacsorái bor áll, ez olvasható: „Az Ardai Szent Ekklésiáé 1811. " Emlékezetre méltó, hogy, néhai Sárospataki professzor, Beregszászi Nagy Pál úr a báró Perényi Zsigmond úr házában tartózkodván és holmi régi okmányokat tanulmányozván és rendezgetvén, itt halt meg szélhűdésben, 1828. május 20-án. Meghagyása szerint énekszóval itt temettetett el, és a jénai és más tudós társaságok széles tudományú tagjának tetemei a beregszászvégardói szűk temetőben, fejfa nélkül, ismeretlen sírdomb alatt pihennek! A beregszászvégardói református híveknek az anyakönyvekben előforduló családi nevei, betű sorozatos rendben következőleg esnek: Bacskó, Bakos, Géressy, Illyés, Katona, Kovács, Móricz, Németi, Nyiri, Orosz, Pap, Petrohai, Szakács, Szilágyi, Szűcs, Tuhány, Varga. 3. Asztély 1708-ban Suránynak filiája volt. 1729-ben lett anyaegyházzá. Első papja Kegyes nevű. Második Bótházi Zsigmond volt. Harmadik lett Gulácsi nevű. Iskolatanítója elsőben 1793-ban volt. Anyakönyvét 1754-ben Pányoki P. Ferenc kezdette el. Roskadozó templomát nemes Bereg vármegye engedelme mellett újította meg
