Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
A Beregi nagytiszteletű Egyházmegye espereseiről készült ezen jegyzetek összeírattak nagytiszteletű idősb Széles András, úgyszintén nagytiszteletű Átányi Dániel, egyházmegyei főjegyző urak tudós munkáiból úgy szintén nagytiszteletű idősb és ifjabb Wekerdi Nagy Mihály esperes úr velős bírálattal készült gyűjteményeikből. Szem előtt lévén tartva a Lampe által kiadott Ember Pál Ecclesia Históriája is az egyházmegyei jegyzőkönyvekkel együtt is. A BEREGI EGYHÁZVIDÉK ESPERESEIRŐL 1. esperes: RADÁN BALÁZS Hozzá vetés képen állíthatjuk, hogy valamint Sztáray Mihály Baranya nagy részit maga reformálván, lett azon résznek püspöke vagy igazgatója úgy Beregnek első reformátora Radán Balázs volt és ő lett Beregnek első reformált egyházi elöljárója vagy esperese. Róla nyilván íratik, hogy 1548. évben ő reformálta Beregszász városát. Hihető az is, hogy valamint Sztáray Mihály az általa reformált vidéken római katolikus püspök módjára papokat szentelt, úgy tett szinte Beregben is Radán Balázs. A minthogy a papok szentelése a beregi espereseknek a reformációtól fogva állandó joguk volt 1816. évig. A régi énekeskönyvbeni 280. dicséretet is ő készítette. Volt debreceni pap is, amely várost 1522-ben ő reformált, mint Páriz Pápai írja. Azonban halálát nem itt, hanem Beregszászban leié. Ugyanis az 1852. december 1-én tartatott beregszászi zsinatban az oltárok elrontatása és a mise eltöröltetése elvégeztetvén és ezen életbevágó kérdések eldöntetése a beregszászi még meglévő szerzetesek által Radán Balázsnak mint nagy befojású főnöknek és elölülőnek tulajdoníttatván. Egy mártíromi dicsőséggel kecsegtetett s fanatizált barát által, december 2-án a beregszászi nagy templomban, prédikálása közben a szószékben nyíllal, halálosan meglövetett. Lásd Szathmár Németi Mihály Dominitáinak elöljáró beszédében. 2. esperes: KÁLMÁNCSEHI SÁNTA MÁRTON 1538. Elébb gyulafehérvári kanonok s még 1538-ben is, az 1540 körül hagyta el a római katolikus vallást. Ezen nagy tekintetű papi ember 1548-1850 évig túri, 1550-1551 között sátoraljaújhelyi papsága után, 1551-ben Petrasovics Péterrel Munkács várának s a Munkácsi Uradalomnak új birtokosával Beregbe jővén lakni, ő lett a Beregi Egyházvidéknek második papi elöljárója vagy esperese. Ugyanis Ártándi Pál lévén Beregnek főispánja 1516—1526-ig, azután első Bűdy Mihály, 1526—1544-ig továbbá második Bűdy Mihály 1546-1567 között mind hárman buzgó római katolikusok s hatalmas úri emberek. Ezek voltak okai, hogy gyorsabban nem terjedt az evangéliumi megújított tiszta tudomány Beregben, s
