Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
Dominus Stephanus Pannicida electus la Marti Anno 1623. Beregszaszini. [Panicida István urat Beregszászon 1623. március 1-én megválasztották] Lampe is említi, de az idejét 1627-re teszi „circa 1627 et segu". Esperes volt még 1629. november 25-én is. Ezen esperes idejében, a Beregi Egyházvidéknek, a debreceni egyházkerületi egyesülése megkezdetett 1629-ben, amelyet ez 1609 óta mindig sürgetett. Ugyanis Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem s Magyarország Részeinek ura, egy diplomájában, a Debreceni Superintendáns püspökének, mind azon vármegyéket (Bereg,- Szatmár,- Ugocsa,- Szabolcs,- Zemplén,- Borsod és Abaúj) és tractusokat alá vetette, mellyek ezen fejedelemnek alatta voltak. Ezen bizodalomból Margitai Péter Superintendáns és szathmari pap idejében, a debreceni Superintendáns 1629. július 17-én a nagyváradi generális zsinatban így végezett: „Senior Beregiensis teneatur ad Synodum generalem, et Semi generalem, ad hibitis duobus Ministris paeter casum inevitabilem comparere, ac collatis sementis, de rebus arduis decernere. Quod si vero omnino adesse non possit aliquos nihilo minus suorum, in Symbolum Sanctal Unionis, emittat. " [A beregi esperes tartozik az általános és félzsinatra két lelkipásztorral — a számára elkerülhetetlen esetet kivéve — vendégséget adni. Ha azonban semmiképpen nem lehet jelen, valakit küldjön ki az övéi közül, a semminél is kisebbet, a szent egység jelképének.] Pannicida esperes és a Beregi Egyházvidék kétség kívül azért állott rá az egyházi kerületi unióra, mert egyfelől ugyan a szép ígéret és régi jussainak meg hagyása, de másfelől a félelem is sürgette erre. Mert éppen az ezen diplomát kiadó Bethlen Gábor fejedelem erejével küldetett számkivetésbe Milotai Nyilas István püspök által 1616-ban az Episcopale regimennek alá adni nem akarta. Ezen esperes idejében a Beregi Egyházvidék évenkint adott az egyházkerületnek mint még 1630-ban is 20 forintot, mely adó későbben a gentiális pénz nevezete alatt lett ismeretesssé. 1624-ben és 1625-ben az Egyházvidék pénztárából is van emlékezet. Protocol. 1. pag. 227. Ezen esperes idejében ilyen protocolláris is találtatik.: Acta Synodi Domini in 1629. XI. február. Ordinati: Michael Pósaházi, et Ioannes Redmeczi. ... 241. lap. In manus ... D. Joannis Thuri dedimus communem pecuniam flor 17. den 92. 243. lap. [Az Úr 1629. február 11-én tartott zsinatának végzései. Kirendeltettek Pósaházi Mihály és Redmeczi János. 241. lap. Thúri János úr kezébe adtunk közpénzt 17forint 92 dénárt. 243. lap.] Még 1641-ben esperes volt, de mikor halt meg nem tudatik, mert 1631. augusztus 27-től 1646 első februárig nincsenek meg a Beregi Egyházvidék actái. Gyűléseket tartott elnöklete alatt szám szerint feljegyezve: Beregszászban 9, Váriban 4, Muzsalyban 3, Munkácson 3, Beregen 2, Kaszonyban 2, Salánkon 2, Benében 1, Tarpán 1, Somban 1 ízben. Összesen 25 egyházmegyei közgyűlésen. Főispánja volt Bereg megyének ezen időben: galánthai gróf Eszterházi Miklós 1623-tól 1625-ig. Kinek első hitvese: Dessewffy Orsolya, a Mágocsi Ferenc özvegye volt, de ennek halála után ezen fi ember reformátor 1618-ban katolikussá lévén, keveset gondolt a mi egyházi ügyeinkkel.
