Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

Régi neve Zernie. Özek, szarvasok vadászó helye a régi korban, mint neve mutatja. Neve szláv név: régi szláv telep lehetett itt. föld erődítményekkel, a mostani templomdomb körül, és Császló hordja nevü szigeten, a Szernye víz mocsáros rétségei között. A Leleszi Konvent irományai közt már Kun László király idejéből, 1210. vannak Zerniét illető okiratok. Ugyan a Leleszi Konvent okiratai közt világosan be van jegyezve, hogy a földes úr, 1552-ben. Zernye helységre ütvén, ott a jobbágyokat megölte, a templomot, parókiái és a lakosok hajlékát felgyújtotta. Alkalmasint ezen égés után lettek a megmaradt lakosok is a tisztábban értelmezett hit híveivé, az azelőtt római katolikus templom, égés általi romjaiból megépülvén lett reformált hívek templomává. 1598-ban anyaegyház volt Szernye, s akkori papja Beregi Lukács volt. 1645ben Gersenó, Szernyének volt filiája, de amely helység ma puszta, s az ott lakozott nemes Gerseni család Szernyére s Barkaszóra vonult lakozni. A Szernyéről 1728-ban vagy 1730-ben Mezőkaszonyban Szántó Jánoshoz nőül ment nemes Gerseni Panda asszony vitte el magával, a Gersenói szentegyházból az úr asztalát és az eklézsia ládáját, hihető, hogy irományokkal. A szernyei templom igen régi, gót stílű épület, mit kül- és belalakja nyilvánít. A templomban van egy már sokszor beomladozott sírbolt vagy kripta, amely valamely itt lakozott úri család nyughelye lehetett. Mint nyerte pedig az egyház a templom két oldalának két parokhiát? ma már nem tudatik bővebben, csak annyit tudhatni, hogy régi birtoka, háborítatlan régi békés jussal és nincs tudva, hogy adományozás útján e, vagy pénzért szerezte. Meglehet valamely, a templom kriptájában nyugvó kegyes úri család ajándéka. De ma már ily kegyes jótevője ritkábban akad, de azért, hála az égnek! akad, például méltóságos Lónyay Albert, 1861-ben ugocsai főispán úr, megengedte az egyháznak, hogy az erdőből kiirtott legelői földekből az 1859-ben megégett egyház, annyit fogjon művelés alá, amennyit szükségesnek lát a megégett épületek felépíttetési költségeire. Csakugyan ebből épült az új alkalmas iskola és ebből szereltetett fel jobbára. Ebből épült a paplaki kamora, istálló, sütő, pince és tanítói istáló a csűrrel együtt. Iskolatanitó itt 1792 óta van, 1798-ban Bárányi nevű volt. Az anyakönyv 1773ben kezdődik. A körlevelek jegyzökönyve pedig 1804-ben. Elavult templomának kijavíthatásáért 1774-ben; további egy haranglábnak felállításáért pedig 1779-ben sikerrel esedezett a szernyei egyház a nemes vármegye előtt. Borzasztó vészt okozott mind az egyháznak mind a lakosoknak az 1859. évi égés. Református lakosok itten: a Barkaszi, Barta, Gerseni, Bimba, Csorba, Keresztyén, Kis, Kovács, Simon, Lacz, Molnár, Nagy, Orbán, Őrő, Sipos, Szabó, Szopó, Tar, Tóth, Jó családok tagjai.