Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
kisebbet adta Bagi Geor. Koncz Éva. Van 4 abrosz, 9 kendő, némelyik arany virágokkal és arany csipkével szegélyezve, egy többek között K. P. betűkkel. Elébbi tornya, mint kisebbszerű 1792-ben a parasznyai egyháznak eladatván, vármegyei engedelem mellett nagyobb építtetett 1791-ben. Első kisebb harangja 1615-ben öntetett, e helyébe a mostani kisebb 1749-ben öntetett, a nagyobbik 1792-ben, ez meghasadván 1800-ban más öntetett. Ez is meghasadván, 1818-ban öntetett a mostani nagyobb harang, amely 318 forint. Anyakönyve kezdődik 1764-ben zavart vegyületben. Első papi lakháza készült 1665-ben a Barakonyi Ferenc és neje Sujok Borbála által, azon évben adományozott paplaki teleket, a mostani ház épült 1796-ban. A szük telek megbővittetett albisin Bakcsy László lelkész esedezésére 1847-ben Buzdor Mózes gróf Gyulai család jobbágya telkéből szakasztott darabrésszel, cserében adatván érette az eklézsia mezőrápolti kaszálójának egyharmada. Iskolatanitóinak, már 1764-ben kellett lenni, mert már azon évben Tóth Ferenc volt iskolatanító. A mostani iskolaház 1808-ban volt készítve. Az iskolaház telkét, Barakonyi Ferenc adományából bírja. A régi temetőhöz, a Halvány tó nyugati végén cseréltetett 1776-ban Vese Ferenctől, méltóságos Eötvös Generál engedelmével egy vékás föld. Az egyház fekvő birtoka: a száz köblös Kalodás és Orbereg erdő, amit a hetei egyházzal közösen bír. Már a pazar gazdálkodás miatt fogyatékán van és 80 boglyás kaszáló stb. A lelkész és iskolatanító földeit víz járván, ritkán használhatók. Jól tevői az egyháznak Barakonyi Ferenc és neje: Sujok Borbála, továbbá a gróf Gyulai család, méltóságos Eötvös Generál stb. 37. Makkosjánosi Régiségét mutatja ezen hellységnek az eklézsia ládájában álló és magyarra fordított Makkosjánosi helység határ levelének másolata 1364-ből. A református egyház is régi itt. 1595-ben is anyaegyház volt. Lampe is 1703-ban anyaegyháznak írja. Balazsér pedig a régibb időben filiája volt. Iskolatanítója rendesen soha sem volt, most sincs, hanem a lelkész tanítja az iskolás gyermekeket. Az oroszok, annyira el szaporodtak Jánosiban, hogy már ma a reformátusok, alig teszik a lakosoknak egy harmad részit. Temploma a vallási átalakulás előtt is állott, mutatják ezt ma is sok jelek, de az nincs tudva, hogy a templom és paplaki telket mint szerezte és bírja. A templom többek közt 1744-, 1746-, 1779-, és 1799-ben újíttatott több adatok szerint. Az egyháznak Jánosiban, külön pecsétnyomója volt, már 1631-ben, amely ma is a ládájában áll. A szent asztalhozi egyik tányérán ez van írva: „Instrumen: Ecclesia Janosiance sacrum. Anno 1638. " [,,A Jánosi eklézsia szent felszerelése 1638-ban. "J Más tányéra szintén régi, ily írással G.V.B. Egy régi szent poharán pedig ez van: „Nemzetes Andor Jánosné adta Isten dicsőségére. Anno Domini 1683". Anyakönyve 1765ben kezdődik, Szendrei András lelkész idejében. A főtiszt egyházkerületnek rendeletéből a Jánosi református eklézsia klenodiumai összeírattak 1819. január 23-án. Van a többek közt egy arany és ezüst virágokkal kivarrott gyolcs kendő ily irattal: „Paládi Judit adománya Anno. 1664." 1818-ból van egy fehér steier kendő, veres sejemmel varrott írással.
