Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
mikint por kit zel el vet földnek zinirvl. Azért itiledben kezetlenek fel nem támadnak, binesek sem igazaknak tanalaban. Mert Vr igazaknak vtat ismerte es kegetleneknek iart vtok el vezs. dilosig attanak és fwnak es zent leieknek: mikint vola kezdetben es isnar: es mindenkor: es mind orokol oroke amen. " stb. A zsoltárok után e van írva: „Legen attanak diloseg es fivnak tiztesség es zent leieknek vigaság mikint vola kezdetben es imar: es mindenkor es öröknek orokig amen. Bertalan pap bereg varmegei halabori falvbol nemzet ez Zoltart irta: Ziletes vtan ezer ot zaz nolc eztendoben. " A Szent Szűz tiszteletére írt beszéd így kezdődik ezen könyvben: „Scereto atam fiai Ur isten Zvlének Ziz Mariának dileretire zollonk valamit. " Az adventi Evangéliumok foglalata versben így van: „Testben elmeben halaira itiletre istennek ioveti" - ez meg adventi evangéliumban vagyon. A pénteki böjtről e van írva : „Pénteket ez okaert boltolik mert Israelnekfiai ez napon iottek ki az Ígéretnek földére. Moises meg holt. David az Goliat meg olte es David meg holt. Tobias három zaz es negyven hámos profetakot ole. Zent estvant meg kövezek Christost fezeitek kereztelo Ionosnak nakat vagak. Heródes zaz negven neg ezer germeket olete. Ziz Maria hala Zent peter palt Nero Lazar meg olete. Zent Katerina meg hala. Tizen eg ezer zvzek Tiz ezer vitézek meg oletenek pénteken. Adamot es Evat pénteken teremte Ur Isten eelo atankot. " Halábor helysége hajdan az itteni halványon túl északra most Puszta nevet viselő helyen, a Badalóból Váriba vezető országút mellett feküdt honnan későbben azon tónak keleti és nyugati partjaira költöztek a lakosok egyszerű kisded fatemplomukkal. A nevezetes Halábori úri család pártfogása alatt kezdődött itt a reformáció, s az alatt erősödött is meg. A helység egykori birtokosának Halábori Pálnak férfi gyermeke nem lévén, három leánya után a helység birtoka a Buday, Matólcsy és Tordai családokra szállott, akiknek a helység derekán fekvő három telkeik végin az útra és tó közötti hely rendeltetett templom helyül s paplaki telekül. Az ide behozott kis fatemplom a körülményekhez képest több ízben toldatott, bővíttetett, mivel a felírások bizonyítják. 1645. május 15-én költ zálog levél szerint már anyaegyház volt, s papja Németi István. Fenyőfából készült régi szónok székén ilyen körülírás olvasható: „Presentem Cathedram hanc proprio sumptii exstrui curavit gen. Ac eg. D:D: Paulus Halábori Anno 1646. "[Ezt a szószéket saját költségén újjáépíttette nemes és nemzetes Halábori Pál úr az 1646. évben.] - 1753-ban megégvén Halábor, papja Viski Mihály a helységet oda hagyta, s a Jánosi papot Tivadari Zsigmondot exturbálta, miért a Tractus pénztárábani pénz fizetésre büntettetett. A templom mostani mennyezete 1760ben készült, mit bizonyít a mennyezet felírása e képpen. „Ezen mennyezet építtetett székekkel együtt Tist. Pap Mihály Uram Predikátorságában N.N. V. Matólcsi János Curatorságában, File Mihály fő Bíróságában, Balog Mihály egyházfiságában és az egész ekklézsia Isten dicsőségéhez való buzgóságából Sz. Péteri asztalos által 1760." Későbben a televényes halvány parton felállított fatemplom keletre hanyatlásnak indulván, 1835-ben közköltségen helyre nyílaltatván, kő fundamentumra tétetett, falai is kívül belül kijavíttattak, s bemeszeitettek. Halábori Matólcsi Károly úr pedig saját költségén téglából új katedrát, s fölébe új fakoronát készíttetett 1835-ben, a régi szószék pedig keleti oldalba éneklő karrá
