Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
la részére ugyancsak száz pengő forintot adott. Ezen úri párnak s érdemes fiaiknak kegyes ajándékaikkal gazdag úr asztala, akik közül édes atyjuk nevét viselő, Bécsben Császári Királyi Udvari Tanácsos referendárius. Leopold |es Vitéz Báró Dercsényi János úr őnagysága legjobb szüleitől öröklött kegyességét mind az egyházzal, mind a belhivatalnokokkal évenként éreztette. 24. Fejércse Ezen egyház 1648-ig a csarodai anyaegyházhoz tartozott, mint leánygyülekezet, de az említett évben a hetei egyház anyává lévén, mint legközelebbihez, ehhez csatlakozott. Fejércse 1778. március 17-én materségért esedezett az egyházmegyei gyűlésen, de mint az által nem elébb mint 1793-ban tétetett anyaegyházzá, a Csonkapapiban tartatott egyházmegyei gyűlésben a fehéresei egyház akkori elöljáróinak több tagjainak közkívánságára. Lelkészül rendeltetvén Kömlei Mihály, aki és utódai 1805-ig az iskolás gyermekeket is tanították. Ekkor pedig Bajnai József Sárospatakról tanítónak kihozattatván, azóta is állandóan volt lelkésze és iskolatanítója is ezen most 184 lélekből álló egyháznak. Kőtemploma építéséhez 1802-ben fogott, 1836-ban pedig kőtornyot is ragasztott mellé. Mind ezen költségei mellett elöljáróinak hű sáfárkodása következtében jelenleg is oly igen szép összeg tőke pénzzel bír, minél többet, nagyobb egyházak közül is kevés mutathat fel. Nagy baj ezen egyházban az, hogy mint a paplaki, mind az iskolatanítói telkek felette szűkek, az utca közepén, a templom két végénél fekvők. Anyakönyve a heteiből által téve 1770-ben kezdődik és 1793 óta rendesen vitetik. 25. Fornos A Leleszi Konvent írásai 1392-től kezdve emlékezvén Fontosról, az onnan párba kivett, s Fornoson lévő levelekben régi neve ezen helységnek: Farnos, néha Farnas és Farnus. Ujabb neve: Fornos. Fornos kettő van, u. m. Ófornos, amely a Szernye-mocsár által elboríttatva lévén, már el pusztult, honnan a lakosok a mostani helyre költözvén, ez Újfornosnak neveztetik. Fornos 1392-ben a Farnasi nevű úri család bírta. 1447-ben pedig fele volt a Bégányi Istváné, 1455-ben pedig egész Fornos. Későbben is ezen család bírta. Honnan, midőn 1571-ben, n. Miksa császár és magyar király a Fornost körül kerítő Nagy Liget és Bolonya erdőt Nova Dotratióval, egészen Munkács városának adta volna, a beiktatáskor Bégányi Gergely több rokonainak képekben is, Fornos részéről ellent mondott állítván, hogy a Bolona részerdő Fornost illeti. Végre 1573-ban úgy egyeztek meg, hogy Nagy Liget, és Bolona erdőt egy részről Munkács város, más részről a Bégányi család, Fornosnak minden lakosaival örökösen, egyenlő jussal bírják és használják. Ma már részint összeházasodásnál, részint zálogban, többen bírnak Fornoson. Munkács város legtöbbet, továbbá a Bégányi, Nánási, Balog. Galgóczi, Pogány, Bősz, Létai és Mező családok. Fornoson a reformáció, az ó Bégányi Bégányi úri család pártfogása alatt állott fel. Csakhogy még akkor kicsiny helység lévén Fornos, 1649-ig Dercennek volt
