Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

meg. Templomát mint bírja nem tudhatni, a parokiális és iskolai telkeket azonban a méltóságos Rhédey család ajándékából bírja alkalmasint. Temploma alatt nagyszerű sírbolt van, melyben többek közt fentebb tisztelt Rhédey Ferenc úr tetemei nyugosznak, mit bizonyítnak a falra szegezett fára metszett ezen sirversek is: „Kérdhedd Úton járó!- ez helyben ki nyugszik. Gyásza Sir boltjában ki aluszik? Ide temettetvén csendesen ki nyugszik? Alább irott versekből rendesen kitetszik méltóságos vérből lévén fényeskedett, Fénylő hirrel, névvel földön ékeskedett. Drága virtusokkal szépen nevelkedett Úr Rhédey Ferenc e sirba tétetett. E világban midőn itt számos időket számlált volna ötvennyolc szép esztendőket. Kikben szenvedhetett szomorú felhőket. Kimula, s nem ére következendőket. Nem érhete itten, mert lelke menybe ment, Holott a Krisztussal Országol minden szent Drága érdemével benne hivőt megkent. Vég nélkül vénekkel énekeli szent, szent Ezer hétszázadik idő hogy kezdetett Boldogul ki múlt Úr, akkor születtetett. Húszon kettedik nap, hogy szent György érkezett, Folyó ötven nyolcban élte végeztetett. " 20. Csetfalva A népmonda ezen helységről azt tartja, hogy ezt valaha Cset nevű ember telepítette. 1494-ben tót-selmesi Tárczay János bírta, akinek emberei akkor, Vári városa birtokosának vingárdi gróf Geréb Péternek embereivel gyakran kocódtak, sőt verekedtek is, a Zsaró mocsár nevű Tisza halványnak halászata felett. Egyházi tekintetben eleinte leányegyház volt, de már 1645-ben anyaegyháznak találtatott, a belső hivatalnokok fizetése összeírásakor. A csetfalvai egyház azonban oly szerencsés, hogy lelkészeinek 1643. óta szakadatlan sorozatával dicsekszik, sőt sorozati iratnak birtokába is van. Iskola tanítója 1777-ben volt először. Az anyakönyv 1767-ben kezdődött. Temploma régi gót modorú munka, amely még a reformáció előtt épült, de már új alakban ment által mit bizonyít a mennyezeten létező ezen írás: „Nemes Csetfalvónak akkori Elöljárói: nagyságos Szabó Miklós, Magos György, Magos András, kisebb Magos András, Csemeczki András, nemes Biró Beregi István, Második Bíró Gerét Mihály: Tanácsosai: Varga István, Fekete András, Gáti András, Mészáros András úraimék idejekben, és egész ekklésiának istenes indulatjából építtetett. Egyházfi Vincze János. " Templom s paplaki fundusát mint bírja nem tudatik. Iskolai jóltévő: néhai bőlsei Buday István úr, megyénk másod alispánja, aki a szegény tanulókat 1846, 1847-, 1848-ben könyvvel és papirossal ellátta, s érettük évenkint a tandíjat is megfizette. Klenódiumai közt van egy aranyozott belsejű ezüst pohár, ily körirattal: „In glóriám ... Dei Proprio Sumptu curavit fieri generosa Dominationa Judit Variv,relicta egregii Domini Georgii Zabó de Nánás. Anno D. 1648. " [Isten dicsőségére saját költségén készíttette nemes Vavrik Judit asszony, Nánási Szabó György tekintetes úr özvegye az Úr 1648. esztendejében.] Most a lakosok 1/5 része más vallású. Bentlakó főbirtokosok: a bőlsei Buday urak. Küllakó földbirtokosok: Lónyay, Csathó, Pogány úri családok. A helység a Tisza parton hosszan elnyúlva fekszik, s a partokat minden árvíz erősen szaggatja-