Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

1763-ban. Majd, új kőtemplomot építtetett 1831-től 1833-ig. Temploma helyét a báró Perényi család adományából, parokhiális lakhelyét pedig kis rédei Rédey Ferenc királyi tanácsos úrnak 1796-ban kelt csere levelénél fogva bírja, külső kaszáló földet adván érette cserébe. Az előtt az eklézsiának egy zálogos telke adott a lelkésznek lak helyet. Iskolatanítói laka volt elsőben, a most említett zálogos paplaki telek. Ezen hely után a mostani pásztor emberek lakhelye lett iskolai lak, majd bizonyos úrdolgos jobbágytelek, végre a különben is szűk pap lakhelyre szoríttatott a tanító, a most összeomlófélbe lévő iskola tanítói házba. Iskolatanítójáról 1846-ban már harmad ízben mondott le az egyház, hogy a tanítói vagy is inkább kántorságért járni szokott díjról meneküljön, mit a n. t. egyházmegyei kormányszék sürgető rendeleteire sem fizetett meg, 1848. február 18-ig. Az asztélyi papház épült 1795-ben és került 220 váltó forintba. 1797-ben ment belé lakni D. D. P. A. Lőrinczi Mihály. Temploma deszka mennyezettel épült. Tornya épült 1803-ban. Van 1 harangja. Az asztélyi hívek családi nevei betű sorozatos rendben következő: Bedő, Bogár, Deák, Debreczeni, Fazekas, File, Komáromi, Kulcsár, Lengyel, Olasz, Pál, Pénzes, Somi, Szabó, Szerenyi. 4. Vámosatya Mikor lett anyaegyházzá Vámosatya, az egyházi újjáalakítás után, az arróli bizonyos adat hiányzik. Ha a Vámosatyára s több körülötte fekvő helységekre elsőben 1574-ben I. Miksa császártól és királytól, azután 1578-ban Rudolf császártól és királytól, királyi adományleveleket nyert méltóságos Bűdy Mihály és Farkas urak. Idejükben kelt a vámosatyai prédikátort illető, Vári tizedrőli kegyes ajánlat, amelyről a Conscriptio Dominii Soom czímű okiratban Vámosatyát tárgyazó több pontok közzül egy így hangzik: „Telorium, Cum Compossessoribus commune, cujus Proventus annualis, circiter ad Rf 30 ascendit, dividiturque modo infrascripto taliter: -decimalitatem, qua pium legatum, enumerat et percipit Loci Preedicator" [Vám. Mivel a közbirtokosokkal közösen kb. 30 rénes forintnyi jövedelem folyt be, elosztatik az alábbi módon: tizedét mint kegyes adományt számolják le és vegye fel a helyi prédikátor] figyelembe vesszük ha a királyi adomány levelek keltök után a nevezett méltóságos urak (mint akik a helység iránti úri kegyöket bebizonyíták) ajándékozzák a vám tizedet. Úgy, Vámosatya hihetőleg már 1580 táján reformált egyház lehetett, mert a Loci prédikátor cím, nem római katolikus, hanem református lelkészre tartozott. De ha ez a történeti adat telyes hitelű nem lenne, kétségkívül az, a Beregi Egyházmegye levéltárától, miszerint, Vámosatya már 1595-ben mint virágzó egyház, amelynek papja és tanítója is volt úgy létezett. A templom vagy szent ház, régi gót alakú és több százados régiségre mutat, és romjaiból 1769-ben újíttatott meg, de már ismétjavító kezekre vár, sudár fatornya régi ízlés szerinti épület. Két harangjai közül egyiket, tekintetes Kis Gúti Gúthi György úr neje t. tolcsvai Bonis Karolin asszony öntetté a vámosatyai egyház részére 1776-ban, a másikat az egyház önköltségén öntetté 1800-ban. A szent asztalhoz tartozó nagyobb ólom kannán ezen betűk láthatók: M. B. P.- B. P.- B. P.- B. B. A. 1647. A kisebbiken nincs emlék-