Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
felszentelési módja, az alamizsnák kezelése és az iskolai tanítás új rendszere. Meghalt Kömlei esperes Tarpán 1812. január 14-én, szónokolván felette Nagy József assessor és Széles András, s a tarpai templom kerítésébe temettetett. Fia: ifjabb Kömlei Zsigmond, mint izsnyétei pap halt meg 1838-ban. 31. esperes: Idősb WEKERDI NAGY MIHÁLY Szülei Nagybajomból Bihar megyébe Debrecenbe költözvén, lakni tanulását az ottani főiskolába végezte. Szalontai rektorsága után a Jénai Akadémiában tanult. Hazaérkezvén, Debrecenbe tartózkodása alatt a papi hivatalba fel is szenteltetett, mint jó készületű és tudományos férfiú az egyházkerület és Superintendensi jó gondnok t. Rhédey Ferenc úr ajánlásából akkor a Beregi Egyházvidékben esett csekei eklézsiában papnak meg hívatott 1779-ben, és az egyházvidéki gyűlésen azon év június 9-én csekei törvényes papnak elismertetett. Protocollum 3., 27. lap. 1785. március 1. A gecsei gyűlésben, salánki pap korában assessorrá tétetett. Derceni pap korában 1792. szeptember 19-én pedig rendes jegyzővé, végül 1812. március 3-án kerecsenyi papságában esperessé választatott. Tarpai pap is volt 1813-1816. De miután az esperességet letette, egy évig lakott Nagybégányban, onnan pedig mint első assessor vitetett Csonkapapiba, ahol meghalt 1823. április 28-án. Ezen esperesről mindenkinek, akik ismerték, mint a jó rend barátjáról az egyházvidék régi jogainak leghívebb oltalmazójáról, a jó készületi papok pártfogójáról úgy emlékeztek még 1847-ben is. Emlékezetét őrzik, mind főjegyzői hivatalában, az egyházvidéki jegyzőkönyvben örökített terjedelmes munkái által nyert érdemei, mind különösen esperességében az esperesi hivatal jogai melletti őrködése, melyben kiváltképen pedig a Beregi Egyházvidékben a papoknak az esperes által gyakorlott felszentelésének jogai megőrizésében annyira buzgólkodott, hogy készebb volt esperesi hivatalát letenni és jövedelmes egyházát odahagyni, mintsem a beregi egyházvidéknek a boldog reformációtól 1816-ig gyakorlott papszentelés jogán az egyházkerületek által engedni. 32. esperes: LITERATI NAGY JÁNOS Született Aszalón, Borsod vármegyében 1762-ben. Mely hely későbben Abaúj megyéhez csatoltatott, mivel Szikszó mellett fekszik. Tanulását a sárospataki főiskolában végezvén vitetett rektornak Gombára, Pest megyébe. Azután a külhoni főiskolákat meglátogatván visszatérve Gömör megyében, Jánosiba rendeltetett káplánnak. De ezen időben a kerecsenyi eklézsia olyan consensust kérvén és nyervén Kondor esperesről, hogy a sárospataki főiskolától a diákok közzül nyerhetnek maguknak papot, tehát ekkor a kerecsenyi papságra hivatott. Professzor Szombati János úr ajánlotta t. Nagy Jánost, mely ajánlatnál fogva, a Kerecsenyiek meg is hívták papnak. Ő el is fogadta azt 1790-ben. Felszenteltetett
