Nagy Ferenc: A nyíregyházi zsidóság pusztulása. Forrásközlés - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 33. (Nyíregyháza, 2004)
A nyíregyházi zsidók pusztulása
A gettóba hurcolás megkezdésének időpontjára vonatkozóan egyértelmű levéltári forrás, az „Akcióterv" ad biztos tájékoztatást. Ezen az április 16-i dátum szerepel. Hajnalban 36 Nyíregyháza környéki településen kezdték összeszedni a zsidókat és többségüket még ugyanezen a napon Nyíregyházára szállították, illetve kísérték. A zsidók összeszedését a csendőrök végezték. A parancsnokok ügyeltek rá, hogy az állomány tagjai ezt a feladatot ne a saját lakóhelyükön végezzék, ezért más-más településre vezényelték őket. A teendőkről a csendőrök pontos eligazítást kaptak Nyíregyházán: „berendeltek Nyíregyházára, s a parancsnokok bezárt ajtóknál megmondták, hogy a zsidók összeszedése következik és ezt a csendőrségnek kell végrehajtani. Nem volt szabad még a feleségnek sem megmondani mi történik." 44 Az Endlösung, a végső megoldás ördögi tervezetében a gettók csak ideiglenes táborként szerepeltek, innen gyűjtő táborokba, vagy úgynevezett bevagonírozási központokba kellett a zsidókat szállítani, hogy onnan deportálják őket. Nyíregyházán a gettó házainak ablakait bedeszkázták, a gettóba vezető utcákat hevenyészett kerítéssel elzárták. Az itt lévő házakba már az első nap 3010 személyt zsúfoltak össze. Április 16. után is folytatódott a vidéki zsidók begyűjtése, így a létszám fokozatosan emelkedett. Április 23-ig a nyíregyházi zsidókat nem zárták a gettóba, csupán azok éltek ott, akiknek a lakásuk a gettó területén volt. Április 28-ra, a gettósítást kimondó miniszterelnöki rendelet hatályba lépésére Nyíregyházán a zsidók öszszegyűjtése már be is fejeződött. A gettóba zárt 17 580 főből csaknem ötezren voltak nyíregyháziak. A hihetetlen zsúfoltság is sürgette az eredeti ütemterv megvalósítását, vagyis a gettó lakóinak a gyűjtő táborokba való telepítését. A kitelepítés május 5-én kezdődött és 10 nap alatt befejeződött. A gettó kiürítéséhez, a betegek, öregek, magatehetetlenek elszállításához 555 szekeret („országos járművet") vettek igénybe. A nyíregyházi gettóból három gyűjtőtáborba szállították a szerencsétlen embereket: Nyírjes-tanyára, Simapusztára és Harangod tanyára. A nyíregyházi zsidók többsége Harangodra került. Az első (talán az országban is az első!) gyűjtő tábor a ma közigazgatásilag Nyírtelekhez tartozó Varjúlaposon kezdte meg működését április 16-án a gettózással egy időben. A Dessewffy-birtok egyik majorsági központjában létesített tábornak 1944-re már komoly története volt. 1939-ben tartották itt fogva azokat, akik Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolása előtt a zöld határon át az országba jöttek. Őket, mint megbízhatatlanokat internálták. 1939. március 15-e után ide szállították az úgynevezett SZICSgárdistákat is, vagyis azokat, akik Kárpátalja visszacsatolása után ellenezték a magyar adminisztráció bevezetését. 43 Kovács László: Tanú vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai. II. Közlemények, 32. Nyíregyháza, 2004. (továbbiakban Kovács, 2004.) 19. o.
