Nagy Ferenc: A nyíregyházi zsidóság pusztulása. Forrásközlés - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 33. (Nyíregyháza, 2004)
A nyíregyházi zsidók pusztulása
német terjeszkedés elől menekültek az országba. Az antiszemitizmus köntösébe bújtatott gazdasági harcnak alapot adott az, hogy a kereskedelemben, a pénzvilágban és bizonyos értelmiségi pályákon a zsidók túlsúlyba kerültek, számarányukat jóval meghaladó szerepet vállaltak. Európa első jelentős zsidóellenes törvénye a „numerus clausus" a felkorbácsolt társadalmi feszültség csökkentése céljából született. Nem is hajtották végre következetesen, és Bethlen István 1928-ban hatályon kívül helyezte. Mégis határozottan jelezte azt, hogy az az érdekközösség, amely a Monarchia éveit jellemezte megszakadt, az „aranykor" véget ért. A pusztulás Az úgynevezett „zsidókérdés" megoldására vonatkozóan az 1930-as években az uralkodó osztályok részéről két elképzelés fogalmazódott meg. Horthy kormányzó és köre, a hatalomban még szerepet vállaló arisztokrácia a zsidók fizikai megsemmisítését nem akarta, nem támogatta. Híve és cselekvő részese volt azonban minden olyan megoldásnak, amelyik korlátozza, lehetetlenné teszi a zsidók gazdasági, társadalmi, kulturális szerepvállalását, megfosztja őket vagyonuktól, saját hazájukban másodrendű állampolgárokká süllyeszti őket. A gazdasági világválság hullámverésén hatalomra került középosztály politikusai, a szegedi gondolat egyes képviselői viszont már korán megfogalmazták a radikálisabb megoldást: a zsidók kitelepítését az országból, és nézeteiktől nem állt távol a „végső megoldás", a fizikai megsemmisítés sem. Ami a magyarországi zsidósággal történt, azért mindkét politikai csoportosulás felelős, és ezt a felelősséget sem mérlegelni, sem megosztani nem lehet! A magyar holokaust nem az ország német megszállásával kezdődött, gyökerei visszanyúlnak az 1920-as évekig. Stációi azok a törvények, amelyek fokozatosan fosztották meg a zsidókat mindentől, és tették a gyilkos indulatok szabad prédájává. * * * A zsidóság gazdasági ellehetetlenítésének, korlátozásának első szakasza a mezőgazdaságra, a zsidóbirtokokra koncentrálódott. Az 1939. évi VI. törvény és az 1942. évi XV. törvény fogalmazta meg a korlátozásokat. Az első törvény még csak a 600 négyszögölnél nagyobb mezőgazdasági ingatlan bejelentését írta elő, és külön engedélyhez kötötte a föld adásvételét, illetve kötelezte a tulajdonost, hogy a hatóság által megszabott áron eladja vagy bérbe adja a földjét.
