Nagy Ferenc: A nyíregyházi zsidóság pusztulása. Forrásközlés - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 33. (Nyíregyháza, 2004)
A nyíregyházi zsidók pusztulása
A korábbi betelepítési hullám végén 1848-ban Nagykálló mellett — ahol 608 zsidó élt - a korabeli Szabolcs megyében még 28 községben haladta meg a zsidók száma a százat. Kimagaslóan nagy számban éltek Újfehértón (830 fő), Kisvárdán (723 fő), Balkányban (438 fő), Nádudvaron (430 fő) és Tiszalökön (366 fő)." Ujabb betelepedési hullám csak a 19. század végén tapasztalható. 1897. június 12én a belügyminiszter helyettese Dr. Hagara Viktortól, Bereg vármegye főispánjától kért sürgős jelentést: „Az orosz és lengyel zsidók beözönlésének megakadályozásának kérdésében folyó évi március hó 18-án 20 076szám alatt Máltóságodhoz intézett rendeletem kapcsán felkérem, hogy a most említett rendeletben kívánt jelentését hozzám legkésőbb nyolc nap alatt felterjeszteni szíveskedjen. " 12 Az utolsó nagy betelepedési hullám mellett a természetes szaporulat és a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchián belüli migráció eredménye is, hogy vármegyéinkben jelentős létszámú zsidó közösségek alakultak ki. Szabolcsban a legrégebbi hitközség a nagykállói. Itt született Taub Eizik Izsák 1751ben, aki 1781-ben a megye főrabbija lett és csodarabbiként vonult be a zsidó történelembe. Sírja ma jeles zarándokhely. A nagykállói hitközség mellett a kisvárdai is korai alapítású, 1796-os. Szatmár megye első önálló hitközsége Nagykárolyban alakult, majd Szamárnémetiben és Mátészalkán. Jelentős számban éltek zsidók Szinyérváralján, Vitkán, Fehérgyarmaton, Csengerben, Nagysomkúton, Nagyecseden, Alsóújvárosban, Gebén (ma Nyírkáta). Hodászon, Szaniszlón és Nyírmeggyesen. A betelepülő zsidóság a vármegyék gazdasági életében progresszív erőként jelent meg. A földesúri haszonvételek árendásai ugyanis rákényszerültek arra, hogy a bérbe vett nemesi birtokon racionális, kapitalista típusú gazdálkodást és kereskedelmet honosítsanak meg. Kiszolgáltatott helyzetükből adódóan - hiszen az 1840. évi XXIX. tc. csak a szabad letelepedés jogát biztosította, polgári egyenjogúságot nem adott — a legésszerűbb eljárásokat és megoldásokat alkalmazták, ezzel mintegy megmutatva a fejlődés lehetőségét és irányát is. A 20. század elején, immár a teljes polgári és vallási egyenjogúság birtokában befolyásuk a megye gazdasági életére jelenősen megnőtt. Jelen voltak a helyi önkormányzatokban, ahol sokszor az ő érvelésükre, racionális magatartásukra volt szükség ahhoz, hogy a konzervatív gondolkodást meghaladják. Mátészalkán Swartz Mór gyártelepe - Budapestet is megelőzve - már 1888-ban közvilágítási célokra szolgáltatott villanyáramot. A különböző vallási irányzatok megjelenése és vetélkedése ellenére a zsidók integrációja előrehaladt. Az értelmiségi körök, civil szerveződések, társaságok befogadták a 11 Uo. 12 A dokumentum egyike azoknak a szerencsés módon megismert iratoknak, amelyek a Beregszászi Levéltárban találhatóak. Szó szerinti átiratban került át a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárába, ahol a holocaust iratai közé helyeztük. V. B. 186, Nyíregyháza, Rendezett Tanácsú Megyei Város polgármesterének iratai (a továbbiakban V. B. 186.) XI. 1944. 1318. doboz
