Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

Magam is sokszor tettem fel a kérdést — és éveken keresztül kerestem a választ erre is —. mi lehetett az oka annak, hogy a vidéki magyar zsidóság meg sem kísérelte az ellenállást és sorsába beletörődve ment a halálba? Véleményem szerint azért, mert a náci Németországban 1933-ban, Európa más országaiban pedig 1939-ben kezdődött véres események ellenére a magyar zsidóság az utolsó pillanatig bízott az általa lojálisnak vélt kormányzóban, a kormányban és lakosságban. A német katonai vereségek és a front közelsége miatt már nem is gondoltak egy esetleges itteni deportálásra. Ráadásul ilyen gyorsan sehol nem került sor hasonlóan szigorú korlátozó intézkedések kiadására és végrehajtására. A csillagviselés bevezetése például a birodalomban csak 1941 őszén, tehát Hitler hatalomra jutása után nyolc évvel, nálunk már a megszállást követő harmadik héten megtörtént. A gettósítás más országokban a megszállás után hónapokkal (néhol évekkel), nálunk már az azt követő negyedik héten megkezdődött. A soha nem tapasztalt gyorsasággal kiadott, végrehajtott zsidóellenes intézkedéssorozat sokkolta a zsidóság tömegeit. Eredményesen működött a kormány és a SEK dezinformációs rendszere is. A Horthy-rendszer alatt a hivatalos politika által meghonosított és időszakonként tudatosan gerjesztett antiszemitizmus hatására a lakosság egy része támogatta a zsidóellenes rendszabályokat. Másik része passzív maradt, s csak kisebb része sajnálkozott, érzett együtt velünk. A segíteni és tenni akarók száma és aránya sajnos messze elmaradt az elvárhatótól. A kormány, a SEK, Baky, Endre és segítőik által alkalmazott fizikai és lelki terror eredményesnek bizonyult. A csendőrség tagjai a szervezet fennállása óta, de különösen a XX. század húszas éveit követően bőven szereztek tapasztalatokat. Ezek a hős hadffyak brutálisan léptek fel a megfélemlített, s a nekik teljesen kiszolgáltatott nők, gyermekek és férfiak tömegeivel szemben. Amellett, hogy az eredményes ellenálláshoz az ország földrajzi és katonaföldrajzi helyzete nem kedvező, 1944 tavaszán-nyarán a katonai és politikai helyzet sem volt az. Az esetleges ellenállás az alapvető feltételekre — a lakos-