Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

Nemrég ismét végigjártam a gettó volt területét. Az előzőekben felsoroltak közül a Kossuth utca 13. és 30., valamint a Nyírfa utca 6., 8., 10., 20., 28. és 40. házszámú épületei még 2002-ben is nagyjából csaknem a régi állapotukban vannak. Megtekintésük után mindenki számára érzékelhetővé válnak a nyíregyházi gettó „lakásviszonyai". Szeretném határozottan megcáfolni azt a sokaktól hallott, mások által leírt állítást, miszerint a csendőröknek a városi gettókba és a gyűjtőtáborokba, az őrláncon belüli lezárt területre tilos volt a belépés. A nyíregyházi gettó és a simapusztai gyűjtőtábor esetében mindez nem igaz. Fogláraink bármikor és bárhová beléphettek, és bármit megtehettek a fogva tartottakkal. Még úgynevezett szolgálaton kívüli szabad idejükben is. A mi házunkban is előfordult egy palóc tájszólású csendőr őrmester egy kis ékszer utáni „magánportyája". Azt ajánlotta: nem végez kutatást, ha megkapja az eldugott értékeket, és azt is elintézi, hogy mások se jöjjenek ide kutatni. Másik alkalommal egy részeg csendőr tett nálunk látogatást hasonló ügyben. Milyen nehéz volt ezektől minden baj és következmény nélkül megszabadulni! Ha nem találtak semmit, akkor azért járt a verés. Ha találtak valamit, akkor a vétkes és családja részesült a pofonokból, a bot- vagy puskatusütésekből, esetleg a már megismert „talajtorna-gyakorlatokból" is. De még ez sem kellett. Elég volt egy kezdeményező szadista közülük, hogy fényes nappal kihajtsák a házakban — esetleg — éppen imádkozó vallásos zsidókat az utcára, és ott csuklóztassák őket ájulásig. Egy ízben éppen a kútnál voltam, amikor nekem kellett — a néhány házzal arrébb lakó — elájult idős férfi fellocsolásához a vizet odavinnem. Hogy az élelemelvonás-büntetés (mert ilyen is volt!) kiszabását alkalmazhassák, „ellenőrzési" feladataikat általában a késő délelőtti órákban végezték. Megvárták az ételkihordókat, majd a „vétségnél" (ami persze mindig volt) jelenlévő egész csoportot azzal büntették, hogy ebédjüket kiöntötték.