Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

tak, hogy aki ellenállást vagy szökést kísérel meg, azok ellen a csendőrkíséret fegyverét fogja használni! Értettem!? A névsorolvasás gyorsan ment, de ekkor már jobban láttuk, hogy milyen sok családot választottak szét. A családfő nevét ilyen esetekben nem is szólí­tották. Számunkra is megdöbbentő volt, hogy csak az anyu, Évi és az én nevem hangzott el, az apué, nagyapáé és Zoli bácsié nem. Nem lehetett semmit sem tenni, nekünk be kellett állni a sorba. Családunk szétszakításakor apunál volt és maradt a ruházati-, nálunk az élelemcsomag. Apu mit fog enni? nekünk nem lesz váltás fehérnemünk? takarónk? stb. — vetődött fel közöttünk. Hogy apu, nagyapa és Zoli bácsi mikor indultak el és hova vitték őket, ekkor még nem tudtuk. Maga a tény, hogy nincsenek velünk, hogy apu ismét távol van, bénítóan hatott mindhármunkra. Ekkor még nem tudta anyu, apu és Évi, hogy soha többé nem látják egymást. A lovas fogatok gyorsan megteltek, kialakult a gyalog menetelők sora is. Azóta már tudom, hogy a község zsidó közösségét kétszeri hasonló csoporto­sítással tudták a gettóba kísérni. További egy menetoszlopot tett ki apuék cso­portja. A mi csoportunk menete a délelőtti órákban indult el az iskola elől. Pontosan a mi családunk mellett lovagolt egy vörös hajú, csúnyán szeplős arcú csendőr tiszthelyettes, akinek a szítoktól be nem állt a szája, állandóan károm­kodva üvöltözött. Legsűrűbben hangoztatott mondatai: „Igyekezz, zsidó, mert megdöglesz! Záli! Ahová most visznek, majd szappant főznek belőled." Stb. Eközben sűrűn emelgette és használta is hosszú, vaskos görbebotját. Itt jól le­hetett látni és tapasztalni, hogy a jól beidomított csendőrlovakkal milyen köny­nyen lehet arrébb, a sorba besodortatni, gyorsabb menetütemre ösztökélni az embereket. Itt és ekkor tapasztaltam, milyen kellemetlen, amikor a lófarok vé­ge az ember szemébe csap. Menetoszlopunk előtt és mögötte távolabb más, közeli-távoli községek hasonló sorsra rendelt oszlopai vonultak egyre fárad­tabban, nehezebben, lassuló ütemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom