Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

met és osztrák zsidószállítmányok, amelyeket továbbiak követtek. A gettó létszáma a szállítmányok érkezése és indítása miatt 30-40 ezer fő között ingadozott, szeptember 18-án tetőzött több mint 58 ezer fővel. A berlini, a bécsi és a prágai zsidó kivándorlási hivatal a zsidók Theresienstadtba áttelepítéséből óriási hasznot húzott, hiszen a deportáltak egy bőröndön kívül mindössze 50 RM-t vihettek magukkal. A zsidók által hátrahagyott hatalmas vagyon (gyárak, áruházak, földbirtokok, a családok műtárgyai, ékszerei stb. valamint a hitközségek felbecsülhetetlen értékű kegytárgyai) a fasiszta német állam tulajdonába ment át. Lakásaikat a helyükre beköltöztetett németek kapták meg, a bútorzatot, felszerelést kiárusították. Az ebből befolyt pénz egy részét a gettó költségvetésébe adták. A mindenükből kifosztott családokkal kötelezvényt írattak alá, amely szerint a leadott, illetve visszahagyott ingatlan és ingó értékeikkel megváltották az új helyen való tartózkodásuk jogát, hogy helyet vásároltak a „menedékházban," ahol majd gondoskodnak róluk. A cseh, majd a német és osztrák zsidóság véres tragédiájának utolsó előtti állomása Theresienstadt volt. Az itt összegyűjtött zsidó tömegek számára a rájuk váró valóság csak ideérkezésük után derült ki. Az idehurcolt német és osztrák zsidók között sok volt az idős, sokszorosan segítségre szoruló, akikben egyfajta illúzió élt Theresienstadttal, a régi császárvárossal kapcsolatban. Érkezésük után a kb. 3 km-re lévő Bohusovice vasútállomásától gyalogosan kellett megtenniük az utat a gettóig. Az út, valamint az új lakhelyükön talált állapotok láttán jöttek rá a nácik gyalázatos hazugságára. Az érkezettek között 15 ezer gyermek voit. Ők nem csak a szennyet, a szörnyű körülményeket látták. Tanúi lehettek apáik megölésének, láthatták haldokló anyáikat, testvéreiket. A Terezini Gettómúzeumban ma is látható gyermekrajzok visszatükrözik akkori élményeiket, de a békés rajzokon a korábbi, otthoni emlékeikből megmaradtakat is. A nagyszámú gyermek- és idős fogolylétszám, a betegség és gyógyszerhiány, az embertelen elhelyezés és éhezés együttesen katasztrofális helyzetet teremtett. Egyéni- és tömegsírokban összesen kilencezer áldozatot temettek el.