Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

A város az Elba és az Eger folyók torkolatánál, Prágától mintegy 60 km-re fek­szik. A XVIII. század háborúinak tapasztalatai alapján 1780. januárban II. József csá­szár Gehország nyugati határrészének védelme érdekében erőd megépítését rendelte el. Az erődrendszer 10 év alatt épült fel. Új hidak, katonai épületek (ka­szárnyák, kórház), stb. Ezt követően került sor a város területén lévő épületek fel­építésére, derékszögű utcák, téglalapalakú terek kialakítására. A főerőd 36 hektár nagyságú, nyolcszögletű, egy-egy falának hossza 380 méter. A 8 db ötszög alakú bástyát belső védősánc köti össze, amelynek falai 30 m szélesek. Az egész erődít­mény-rendszer a kisebb erődítésekkel és betonfedezékekkel együtt egyemeletes várkaszárnyákból és 55 véderőműből áll. A várost is magába foglaló főerődöt II. József anyjáról, Mária Teréziáról nevezték el. A város jellege gátolta iparosodását. A lakosság többségének tevékenysége a katonai céloknak volt alárendelve, létszá­muk 3-4 ezer között mozgott, ugyanakkor a helyőrség 3-4 ezer főből állt. (A II. világháborút megelőző népszámláláskor 3431 lakosa volt, mind cseh nemzetiségű. 1941-ben 1318 család 3141 tagja ért Theresienstadtban.) Az úgynevezett Kiserődöt kezdettől fogva várbörtönként használták. Cel­láiban összesen 800 férőhely volt kialakítva. Átadásától a K.u.K. katonai fegy­intézete lett, itt fejezte be életét Gavrilo Princip, a szarajevói merénylő. Az I. vi­lágháború során hadifogolytábornak használták. 1940. júniusban, a prágai Ges­tapo vezetőinek helyszíni szemléje után ide helyezték át a pankráci Gestapo­börtönt. Az első foglyok napok múlva meg is érkeztek. A főkapura itt is felke­rült a hírhedt jelszó: Arbeit macht frei. A Kísérődnek az elkövetkező közel öt évben összesen mintegy 35 ezer férfi- és női lakója volt. Mindnyájan politikai foglyok (antifasiszták, baloldaliak és liberálisok), akik közül kétezren a Kísérőd­ben haltak meg, további ezrek pedig más börtönökben és KZ-kban. Csak pél­daként említem: a Heydrich ellen 1942. május 27-én merényletet elkövető két ejtőernyős egész kiterjedt rokonságát, összesen kettőszázötvenkét férfit, nőt és gyereket gyűjtötte össze a Gestapo a Kísérődben. 1942. októberben mind­nyájukat lemészárolták a mauthauseni KZ-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom