Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)
V. A gépezet
A város az Elba és az Eger folyók torkolatánál, Prágától mintegy 60 km-re fekszik. A XVIII. század háborúinak tapasztalatai alapján 1780. januárban II. József császár Gehország nyugati határrészének védelme érdekében erőd megépítését rendelte el. Az erődrendszer 10 év alatt épült fel. Új hidak, katonai épületek (kaszárnyák, kórház), stb. Ezt követően került sor a város területén lévő épületek felépítésére, derékszögű utcák, téglalapalakú terek kialakítására. A főerőd 36 hektár nagyságú, nyolcszögletű, egy-egy falának hossza 380 méter. A 8 db ötszög alakú bástyát belső védősánc köti össze, amelynek falai 30 m szélesek. Az egész erődítmény-rendszer a kisebb erődítésekkel és betonfedezékekkel együtt egyemeletes várkaszárnyákból és 55 véderőműből áll. A várost is magába foglaló főerődöt II. József anyjáról, Mária Teréziáról nevezték el. A város jellege gátolta iparosodását. A lakosság többségének tevékenysége a katonai céloknak volt alárendelve, létszámuk 3-4 ezer között mozgott, ugyanakkor a helyőrség 3-4 ezer főből állt. (A II. világháborút megelőző népszámláláskor 3431 lakosa volt, mind cseh nemzetiségű. 1941-ben 1318 család 3141 tagja ért Theresienstadtban.) Az úgynevezett Kiserődöt kezdettől fogva várbörtönként használták. Celláiban összesen 800 férőhely volt kialakítva. Átadásától a K.u.K. katonai fegyintézete lett, itt fejezte be életét Gavrilo Princip, a szarajevói merénylő. Az I. világháború során hadifogolytábornak használták. 1940. júniusban, a prágai Gestapo vezetőinek helyszíni szemléje után ide helyezték át a pankráci Gestapobörtönt. Az első foglyok napok múlva meg is érkeztek. A főkapura itt is felkerült a hírhedt jelszó: Arbeit macht frei. A Kísérődnek az elkövetkező közel öt évben összesen mintegy 35 ezer férfi- és női lakója volt. Mindnyájan politikai foglyok (antifasiszták, baloldaliak és liberálisok), akik közül kétezren a Kísérődben haltak meg, további ezrek pedig más börtönökben és KZ-kban. Csak példaként említem: a Heydrich ellen 1942. május 27-én merényletet elkövető két ejtőernyős egész kiterjedt rokonságát, összesen kettőszázötvenkét férfit, nőt és gyereket gyűjtötte össze a Gestapo a Kísérődben. 1942. októberben mindnyájukat lemészárolták a mauthauseni KZ-ban.